Elfeledett tudásanyagot elevenít fel Czősztelki Kiss Attila könyve

Míg első könyvében anyanyelvünk labirintusában igyekszik eligazítani az olvasót Czősztelki Kiss Attila, a szerző új kötete már a Tisza-tónál megtalálható nyelvi képeket, magyarázatokat és a környező településekről származó rövid történeteket, anekdotákat vonultat fel.

Csónaktúrát vezetett a Tisza-tavon, mikor egy népmesemondóval hozta össze az élet. Szöget ütött a fejében, hogy a rövid kis történetek, például tündérmesék rendkívül megfogják az emberek figyelmét. Gyűjtésbe kezdett a Tisza-tó partján fekvő településeken.

– Minden faluból, városból került bele egy-egy történet, hiszen ezek is a Tisza-tóhoz, közös örökségünkhöz tartoznak – magyarázta.

– Ezenkívül harminc nyelvi kép magyarázatát is megtalálhatja benne az olvasó. Olyanokat, melyek rámutatnak a magyar nyelv és a természet rendkívül szoros kapcsolatára – folytatta.

Nem kizárólag gyógynövényeket felvonultató kötet a Tisza-tó füveskönyve, sokkal inkább életesszenciákat tartalmaz, de a szerző bemutatja a tónál fellelhető növényeket és azok egykori használatát is.

A kötet oldalain olyan kérdésekre ad választ, mint például miért mondjuk azt, hogy valaki a kákán is csomót keres, mit jelent az elgémberedik szavunk, vagy miért fennhéjázik, aki fent hordja az orrát. Ezekre a felvetésekre kivétel nélkül a természetben találjuk meg a választ – például a Tisza-tavon.

– Csodálkoznak az emberek, mikor egy csónaktúrán bemutatom nekik a kákát. Hoszszú, egyenes, vékony szára van, hibátlan – jegyezte meg.

– Ne keress csomót a kákán, mert nincs, de említhetném a kákabélű szavunkat is. Régen az emberek megfigyelték, hogyan vadászik a gém, módszerének titka a hosszas mozdulatlanságban rejlik. Ezt támasztják alá a Tisza-tó szomszédságában, a Hortobágyon elterjedt kutak elnevezése is: gémeskút. És mi történik, ha valaki sokáig, mozdulatlanul ül vagy áll? Elgémberednek a végtagjai – emelt ki újabb és újabb érdekességeket.

Attila szerint egy többórás csónaktúrán sok élmény éri a látogatókat, többen utólag is rákérdeznek az elhangzott történetekre, nyelvi magyarázatokra. Sőt, akad, aki lejegyzi magának. A Tisza-tó füveskönyve e hiányt hivatott pótolni.

– Egyik célom az volt, hogy a látogatók valami maradandót is magukkal vihessenek abból, amit a Tisza-tónál láttak, hallottak – hangsúlyozta a tiszafüredi szerző.

Túravezetőként kezdte a gyűjtést

Attila számos alkalommal találkozott azzal a jelenséggel, hogy egyes túravezetők nem tudják megmagyarázni a vendégeknek azokat a nyelvi képeket, szófordulatokat, melyeket A Tisza-tó füveskönyve taglal.

– Elsősorban azért gyűjtöttem ezeket az információkat, hogy a turistáknak el tudjam mondani túravezetőként, végül azonban olyan jelentős tudásanyag gyűlt össze, mely szerintem megérett a kiadásra. Az utolsó lökést pedig a Sőrés Rozka, népmesemondóval esett találkozásom jelentette – idézte fel Czősztelki Kiss Attila.