Nehéz új cégeket bevonzani a Szolnok környéki településekre

– Elég nagy probléma, hogy a Szolnok környéki települések a megyeszékhely árnyékában élnek – panaszolta hírportálunknak Alapi József szászberki polgármester. – A megyében egyedül a Szolnoki járás nincs benne a szabad vállalkozási zónában, ami óriási lehetőségekkel, támogatásokkal, pályázatokkal segítené a vállalkozásokat. Mivel a Szolnok környéki települések kimaradtak ebből, nem tudnak semmi olyan gazdaságfejlesztő pályázaton indulni, melyen a közelünkben található, például jászsági váro­sok, falvak igen.

– Az, hogy Szolnok nincs benne a szabad vállalkozási zónában, teljesen rendben van, hiszen egy gazdag megyeszékhely, így nincs rá szüksége, nekünk viszont ez nagy gondot jelent. Szászberken ugyanis alig van munkahely, és nem is tudunk idevonzani senkit – fejtette ki a településvezető. Hozzátette, minden érintett önkormányzat küzd azért, hogyha lehet, munkahelyet is teremtsen, és ne kelljen alvó településként funkcionálnia.

– Szászberken például az iskolán, óvodán, egészségügyön és önkormányzaton kívül nincs más munkahely, vagyis a többi lakos eljár máshová dolgozni munkásbuszokkal, Volán-járatokkal, vagy vonattal. Nagyon jó lenne, ha ezen tudnánk változtatni – hangsúlyozta Alapi József.

Kőtelek polgármestere szerint őket is negatívan érinti, hogy nem nyilvánították a településüket hátrányos térséggé. Mint azt Lovász Tibor elmondta, Kőtelek már eléggé messze van Szolnoktól ahhoz, hogy az ott lakók ne érezzék, élvezzék a megyeszékhely vonzáskörzetének előnyeit.

– A munkanélküliségi mutatóink nem túl jók, sokat lendítene a helyzeten egy-egy vállalkozás betelepülése, de mivel nem tartozunk a szabad vállalkozási zónába, a cégeknek kevésbé éri meg idejönni. Ördögi kör ez – vélekedett. Lovász Tibor hozzáfűzte, a környező településeken is hasonló a probléma, ezért közösen próbálnak lépni az ügyben.

– Az illetékes minisztériumnál kértünk felülvizsgálatot ezzel kapcsolatban, alátámasztva a helyi adatokkal, mutatókkal, várjuk a választ a felvetésünkre – árulta el a polgármester.

Többek között Csataszögön sincs olyan vállalkozás, üzem, ami munkát adhatna a helyieknek.

– Enélkül iparűzési adónk sincs! – mutatott rá Oravecz Zsuzsanna Éva polgármester a falu legnagyobb problémájára. – A fiatalok bejárnak ugyan dolgozni a városba, de sokan szívesebben helyezkednének el inkább helyben, főként a kisgyermekesek. Úgy tűnik, erre végre lesz is lehetőség. Az egykori ekegyár területén egy cég pulyka- és marhafeldolgozót, valamint gabonatárolót és -feldolgozót tervez beindítani. Ám jelentős költségekkel jár a feltételek megteremtése. De ha minden igaz, egy éven belül működni fog, és 30–40 embernek ad majd munkát.

Jelentős kedvezmények érhetőek el a zónában

A szabad vállalkozási zóna besorolást a kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre még 1996-ban, ekkor kijelölték hazánk 47 leghátrányosabb térségét. Ezeknél speciális gazdaságpolitikai eszközök bevezetésével kívánta előremozdítani a vállalkozások letelepedését, a helyi ipar fellendülését. A lista azóta többször bővült, jelenleg összesen 1202 település szerepel rajta.

A zónába betelepülő vállalkozások fejlesztési adókedvezményt, szociális hozzájárulási adókedvezményt és szakképzési hozzájárulási kedvezményt vehetnek igénybe beruházásaik és bővülő munkavállalói létszámuk után. A 2014–2020-as pályázati ciklusban számos kiírásnál plusz pontot ért a zónabeli besorolás, de kimondottan az itt működő vállalkozásoknak is írtak ki pályázatokat.