Tovább emelkedett a bevallott jövedelem a Jászkunságban

Kíváncsiak lettünk volna, hogy mekkora volt a legnagyobb jövedelem megyénkben 2019-ben, de ezt már több éve nem közli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Utoljára 2015-ben számoltak be a 2014-es személyi jövedelemadó-bevallások tapasztalatairól és a jövedelmi csúcsokról.

Csányi Pétertől, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei sajtóreferensétől megtudtuk, hogy a NAV legfrissebb évkönyve – melyben ezek az adatok megtalálhatók – 2019-es. Így az ebben lévő, 2018-ra vonatkozó statisztikát vetettük össze az azt megelőző évi adatokkal.

Eszerint a bevallást benyújtó magánszemélyek száma egy év alatt mintegy ezerrel, 189 662-re nőtt.

Összevonás alá eső jövedelmet (például munkaviszonyból, őstermelői tevékenységből szerzett jövedelem) mintegy százhetvenkilencezren vallottak be, ezerháromszázzal többen, mint egy évvel azelőtt. Az összeg is emelkedett tizenkét százalékkal, négyszáznegyvenmilliárdra.

Elkülönülten adózó jövedelemről (tőkejövedelem, vagyonátruházásból származó vagy egyéni vállalkozói, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem) 10 331-en adtak számot, míg 2017-ben egy kicsivel többen, 10 423-an tettek szert ilyenre. Az elkülönülten adózó jövedelem összege több mint harmincöt százalékkal, huszonhatmilliárdról negyvenegymilliárd forintra nőtt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a NAV 2019-es adatai alapján azt írta, a 2019-es évre 304 830 magánszemély vallott be tőkejövedelmet (például osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből származó jövedelmet). A tőkejövedelmek közel fele Budapesten (harmincnégy százalék) és Pest megyében (tizenöt) keletkezett, az ilyen jövedelmet bevallók száma jelentős volt a fentieken túl Bács-Kiskunban, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Borsod megyében, a legalacsonyabb Nógrádban.

Bár alapvetően Budapesten volt a legtöbb olyan ember, aki tőkejövedelemre tett szert, majd a kisebb váro­sok, a megyei jogú városok, végül a községek következtek, az egy tőkésre jutó jövedelem a település nagysága szerint csökkent. Budapest 8,2 milliójától jócskán elmaradt a nagyvárosok ötmilliós, a községek 4,4 milliós átlaga. A nagyvárosok közt is nagy volt a szórás Salgótarján kétmilliójától Győr majdnem hétmilliójáig.

Jászberénynek és Jászladánynak kiugró az átlaga, Szolnok a középmezőnyben

Megyénkben a GKI adatai szerint egy olyan település volt, ahol az egy bevallóra jutó bruttó havi tőkejövedelem (osztalékból, tartós befektetésből, árfolyamnyereségből és hasonlókból származó összeg) meghaladta az egymilliót, mégpedig Tiszaörs. Három településen esett négyszázötvenezer és egymillió forint közé az egy főre jutó havi átlag: Jászberényben, Jászladányon és Tiszaföldváron. A háromszáz-négyszázötvenezer forintos kategóriába nyolc település tartozott: Jászfényszaru, Jásztelek, Jászivány, Besenyszög, Tiszavárkony, Túrkeve, Kuncsorba és Berekfürdő.

Huszonnégy település került be megyénkből a százötven-háromszázezer forintos átlag kategóriába: többek között Szolnok, Fegyvernek, Törökszentmiklós, Tiszapüspöki, Mezőtúr, Kisújszállás, Karcag, Abádszalók, Martfű, valamint néhány jászsági és megyeszékhely környéki település.

A havi húszezer forint alatti kategóriát számos megyei város, illetve község képviselte, például Szajol, Kengyel, Rákóczifalva, Kenderes, Tiszafüred és vonzáskörzete Tiszaörs és Abádszalók kivételével, valamint a tiszazugi települések Tiszaföldvár kivételével.