Önálló életvitelhez kapnak segítséget a jászberényi otthon lakói

Az autizmus világnapjához (április 2.) közeledve látogattuk meg az Eperfa utcai otthon lakóit. Amikor megérkeztünk, már nagy volt a sürgés-forgás a konyhában, a fiatalok a gondozónők közreműködésével éppen az ebédet készítették. A menüt gondosan összeállították, melynek titkaiba Lauf Richárd avatott be.

– Imádok főzni és természetesen enni is – mondta mosolyogva az autista fiatalember, s már szeletelte is a hagymát, majd a burgonyával, sárgarépával és brokkolival együtt rétegesen a tepsibe helyezte. Egy kis fűszerezés után a zöldségágyra pakolta a húst, és a tepsi mehetett is a sütőbe. Zagyva Ágnes szintén a konyhában tüsténkedett, brokkolikrémlevest főzött.

– A desszert sem maradhatott el, Csvárics Tünde ezúttal bögrés meggyes-mákos süteménnyel lepte meg társait. Közben Bene Györgyné Krisztina és Kocza Noémi gondozónők javasoltak néhány ötletet az ételek elkészítéséhez, amit persze nem minden esetben fogadtak meg a fiatalok, de végül öleléssel, szeretettel hálálták meg a segítő szándékot.

Amíg az ebédet főzték, Utasi Hajnalka, az alapítvány segítő munkatársa körbevezetett a tizenkét férőhelyes házban, ahol jelenleg kétfős szobákban nyolcan élnek. A 25 és 43 év közötti lakók az ország különböző településeiről érkeztek, többek között Hevesről, Tökölről és Budapestről. Tágas közösségi terekkel, komfortos szobákkal igazi családias otthont alakítottak ki a fogyatékkal élőknek. A portához tartozó udvaron kertészkedésre is van lehetőség, a tavasz beköszöntével már elkezdték a veteményezést.

Miért fontos és milyen jelentősége van annak, hogy a nagy létszámú intézmények helyett kisebb lakóotthonokban éljenek a fogyatékos emberek? – kérdeztük Kárpáti Dórát, a Pegazus Támogatószolgálat vezetőjét a megyében egyedülálló szolgáltatással kapcsolatban.

– Olyan életteret biztosítunk az autista, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosok, valamint Down-kóros fiataloknak, ahol képességeiknek megfelelően, minél kevesebb segítséggel, önállóan alakíthatják életüket. Aktívan részt vesznek a ház körüli feladatok ellátásában, takarítanak, bevásárolnak, a reggelit, a vacsorát és sokszor az ebédet is ők készítik. A főétkezések közösek, délutánonként terápiás szakemberek bevonásával kreatív, fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. Emellett nagy hangsúlyt helyezünk az egészséges életmódra, így a mozgásra is – részletezte Kárpáti Dóra.

Kiemelte, ez az életforma új megközelítést jelent az eddigi szigorú, intézményi ellátáshoz képest, mert nem a korlátozásokra helyezi a hangsúlyt, hanem az önrendelkezésre. Segíti a fogyatékkal élők képességeinek kibontakozását, társadalmi integrációját. A fejlesztések a viselkedésproblémák és szorongások csökkentését, a kommunikáció, a figyelem, valamint a koncentráció erősítését szolgálják. A fogyatékkal élők az őket támogató szakemberektől, segítőktől sok türelmet, odafigyelést igényelnek. Megismerve világukat, felfedezhetjük, hogy saját értékeikkel ajándékozzák meg a közösséget, a társadalmat.

– Az önálló életvitel kialakítása után a fő célunk az, hogy a fiatalok a nyílt munkaerőpiacon el tudjanak helyezkedni

– ezt már Gáspár-Szanyi Krisztina, a „Helyet!” Alapítvány kuratóriumának elnöke mondta.

– Óriási eredmény, hogy Tamás, az egyik lakó már négy órában egy építőipari cégnél rakodóként dolgozik, Ricsi pedig próbamunkán van – tette hozzá.

Különdíjjal jutalmazták munkáját

A családias hangulatú ház folyosóján dicsőségfal hirdeti az Eperfai utcai Támogatott lakhatásban élők sikereit. Büszkék rá, hogy receptjeikkel már országos gasztronómiai lapban is szerepeltek. Mindenki más területen igyekszik kibontakozni. Csvárics Tünde érdeklődésünkre elmondta, hogy nagyon szeret rajzolni, festeni és naplót írni.

Az autista fiatal festménye különdíjat kapott a szegedi székhelyű Szent-Györgyi Albert Agóra rajzpályázatán, melyet a magyar kultúra napja alkalmából hirdettek meg. Mostanában a koronavírus-járvány foglalkoztatja, naplójában kreatív rajzokkal illusztrálva megörökítette a vírus terjedését.