Szennyvízhálózat kiépítését tervezik a Tiszazugi falvakban

Már korábban is készült kiviteli terv Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt és Tiszaug közös szennyvízhálózatának és -telepének megépítésére. A minap online egyeztető ülést tartottak, a tervezővel is felvették a kapcsolatot.

– Drága a szippantás, aki egy hónapban csak egyszer veszi igénybe a szolgáltatást, annak is tizenkétezer forint, és az egy családnak nem feltétlenül elég – vázolta fel a jelenlegi helyzetet dr. Kiss Györgyné, Tiszakürt polgármestere.

– Attól félünk, hogy fel kellene bontani az utakat. A széleik már leterheltek a különféle vezetékekkel, így középen kellene vezetni a szennyvízhálózatot, ami teljesen tönkretenné az utcákat.

A beköltözési kedv viszont megnövekedne, többen most is a közművesítés felől érdeklődnek.

– Sokat jelentene, ha lenne csatornázás. Úgy kellene megvalósítani, hogy minden házhoz bevezetnék a csonkot, és mindenki ráköthetne. Ha pályázati forrásból valósíthatnánk meg, akkor egyébként is feltétel, hogy a lakosok legalább kilencven százaléka valóban igénybe vegye – magyarázta.

Az eredeti elképzelések szerint a Tisza alatt vezették volna a csöveket a tiszakécskei tisztítótelepre, ezt végül elvetették, és egy költséghatékonyabb megoldásban gondolkodnak.

– Az arborétum mögött van egy önkormányzati terület, aminek nagyon szikes a talaja, igazából semmire sem tudjuk használni, de a szennyvíztelep építésére alkalmas lenne – vetette fel javaslatát dr. Kiss Györgyné.

Megyénkben tizennégy település van, ahol nincs csatornázás, de szinte minden faluban és városban fejlesztésre szorul az ivóvíz- és szennyvízhálózat fejlesztése.

– Hetvennyolc település kapcsán kétszáznyolcvan milliárd forintnyi fejlesztési tervet fogalmaztunk meg. Amikor bő egy évvel ezelőtt kijelöltük a megyei források irányait, akkor megállapítottuk, hogy az önkormányzatok elsősorban a területi és települési infrastruktúrát szeretnék egymással összehangolni, és jó minőségben üzemeltetni – tájékoztatta hírportálunkat Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke.

– Felmértük, így egészen pontosan tudjuk, hogy mi a feladatunk. Amennyiben a források rendelkezésre állnak, a tervezett beruházásokat meg tudjuk valósítani. A szóban forgó fejlesztések nemcsak környezetvédelmi okokból indokoltak, hanem a lakosság jobb életkörülményeit és a fenntarthatóságot is célozzák.

A közgyűlési elnök elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium égisze alatt alakítják ki azt a stábot, mely a források előteremtésével és a menetrend kidolgozásával foglalkozik majd.

Jövő tavasszal már meglehetnek az első pályázati kiírások.

– Látunk reális fedezetet arra, hogy a megyében egyik prioritásként kezelt ivóvíz- és szennyvízhálózat-rekonstrukció, valamint hatásnövelés megfelelő támogatottságot kapjon, 2030 végére akár minden kitűzött cél meg is valósulhat – hangsúlyozta Hubai Imre.

Új szippantós autót vásárolnának, de nem lehet rá pályázni

A tiszainokai önkormányzat egyik fő tevékenysége a szennyvízszállítás, bérbe is szippantanak.

– Negyvenéves IFA teherautónk van, amit állandóan szervizelni kell. Magas a fenntartási költsége, nem termel annyi hasznot, hogy megérje, ezért újat vásárolnánk. Ilyen célból nem hirdettek pályázatot, egy új szerelvény viszont negyven-ötvenmillió forintba kerülne, amire önerőből nincs fedezetünk – emelte ki Kiss Erzsébet Eliza polgármester. Bár csatlakoznának a négy település közös csatornázási projektjéhez, de megtartanák a szippantás lehetőségét is.

– Kevés a háztartás (mintegy nyolcvan fürdőszobával számolhatunk), ezeknek hatvan százalékában sokszor még egy köbmétert sem fogyasztanak havi viszonylatban. A beruházással viszont az egész falu pocsolyatengerré változna, ezt is mérlegelnünk kell – érvelt.

Szennyvízszállításra addig is szükség van, így keresik a lehetőséget, hogy miként cserélhetnék le az elavult járművet.