A vármegye is képviseltette magát a gyászszertartáson

A bujdosók hamvait szállító különvonat 1906. október 27-én gördült át a határon. Orsován legalább kétszáz főnyi előkelő küldöttség fogadta. Ezután tovább indult a főváros felé Temesvár-Szeged-Cegléd érintésével. A gyászszertartások után a maradványokat a Keleti pályaudvarról induló különvonattal Kassára szállították, ahol a koporsókat október 29-én a székesegyház sírboltjában helyezték el.

A gyászszertartáson természetesen Jász-Nagykun-Szolnok vármegye is képviseltette magát.

A fővárosban tartandó „országos ünnepélyen” dr. Almásy Imre főispán vezetésével tizennnyolc tagú küldöttség jelent meg. Sőt, a gyászmenetben szerepelt a vármegyei bandérium is. Kassán pedig három tagú küldöttség vett részt. A megye városai és községei díszközgyűlést tartottak a „nagy fejedelem” emlékére. A megyében tartott rendezvények fénypontjának Szolnokon a megyeházán az 1906. november 28-án tartott ünnepélyes közgyűlést tekinthetjük. Az ülésen adták át II. Rákóczi Ferenc arcképét, amelyet Szlányi Lajos festőművész készített. A megye főispánja a következő szavakkal nyújtotta át az alkotást:

„…De én, amikor örvendek, hogy II-ik Rákóczi Ferencz arczképe díszíti e terem falait, azon kívánságomnak is óhajtok kifejezést adni, hogy ezen teremben a későbbi korban is gyermekeinknek, unokáinknak is legyen vezérlő csillaga, mintaképe II-ik Rákóczi Ferencz és hogy ezen arczképre tekintve, e teremben, e vármegyében mindenkor olyan önzetlen, igaz magyar érzelmű határozatok hozassanak, melyeket a dicső fejedelem nagy szelleme hat át…”

Ezt követte dr. Benkó Albert alispán, aki szép szavakkal méltatta a fejedelem dicső tetteit. Ha már Rákóczi Ferencről esik szó mindenképpen meg kell említenünk a megyében két települést, amelyek a fejedelemre emlékeztetnek. Az egyik természetesen Rákóczifalva, amely nevében is őrzi a „nagy fejedelem” emlékét. Az egykori Tiszavarsány területén, amely II. Rákóczi Ferenc birtoka volt.

Sőt, állt itt egy épület, amely 1704 és 1706 között épült és Rákóczi-kastélynak neveztek. A Rákóczi szabadságharc után a kastély báró Malonyai tulajdonába került. Végül 1882-ben telepítették a községet (ma már város) és Rákócziról nevezték el, emlékezve a fejedelemre. Ám 1892-ben lebontották a kastélyt: építési anyagát a községháza, a jegyzői lak és az iskola építéséhez használták fel.

Ott tartották gyűléseiket a bírák

Rákócziújfalu viszonylag fiatal község: 1950-ben jött létre. Területén ma is áll egy „Törvényhalomnak” nevezett magaslat, ahol a középkorban Tiszavarsány bírái tartották gyűléseiket. De egyes feltételezések szerint az 1500-as évek közepén a volt Külső-Szolnok megye előljárói is ezen a helyen ültek össze, hogy ügyes-bajos dolgaikat megtárgyalják.