Különleges Bugattit varázsolt újjá a szolnoki páros

Csupán az alváz, a motor, a váltó és a négy kerék maradt meg az autón, melynek hazahozatala után, az alvázszám segítségével sikerült kideríteni, igazi ritkaságot sikerült megvásárolni. Ebből, a Bugatti 46-os típusából ugyan sok van, de ez az autó Vanvooren-karosszériás volt, ami kifejezetten ritka. Csupán egy archív fotót őriztek meg róla, ezért elképzelhető az is, hogy ez az egyetlen létezik belőle.

Az eredeti, több mint ötezer köbcentis motor működőképes volt kilencven esztendő után is. A nyolchengeres, hengerenként háromszelepes, két gyújtógyertyás, görgős főtengelyes és a versenyautókra jellemző szárazkarteres motor már abban az időben is száznegyven lóerős volt. A háromfokozatú sebességváltóval százhatvan kilométeres sebességre gyorsult fel. A sebességváltót a hátsó differenciálműbe építették.

Gergi Zoltán az édesapja, Pál segítségével minden szabadidejét az autó újjáépítésével töltötte.

Így is több mint nyolc hónapba került a mostani állapot elérése.

Nagy kihívás volt, mert csak a már említett régi fotó állt a segítségükre, annak alapján kellett megtervezni a karosszériaelemeket, majd kézi munkával legyártani a garázsban.

A motorháztető alumíniumból, a többi elem acéllemezekből készült. A favázas , eredeti fakormányos Bugattit húszcolos kerekekkel szerelték. A speciális turbó felnik küllői olyan szögben állnak, hogy a levegőt a fékre nyomják, így hűtik azt. A dobfékek bovdennel működnek.

Apa és fia elvégezték a rájuk bízott munkát, így az autókülönlegesség hamarosan visszakerül gazdájához, és következhet a festés.

Elképzelhető, hogy néhány hónap múlva ismét felbukkan a megyeszékhelyen, amikor a végleges összeszerelése is megtörténik – igazából akkor fog teljesen újjászületni a Bugatti.