Több ezer kilométeres út vár hamarosan a jászkunsági gólyákra is

A naptárra pillantva rájöhetünk, gólyáink a következő néhány napban elindulnak ismét melegebb éghajlatra. Hírportálunk a témával kapcsolatban Monoki Ákost, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi tájegységvezetőjét kérdezte.

Folyamatosan csökken a számuk

– Hazánkban megközelítőleg négyezer pár fehér gólya költ, döntő többségük a települések elektromos hálózatának tartóoszlopain. Ami Jász-Nagykun-Szolnok megyét illeti, az idei évre vonatkozóan még csak becsléssel rendelkezünk, mivel az adatok összesítés alatt állnak. Ezek szerint 2021-ben 220-240 fehér gólyapár költhetett – mondta Monoki Ákos.

Az elmúlt éveket vizsgálva, 2020-ban 225 pár, 2014-ben 300 pár, 1999-ben 440 pár költött fiókát. A számsorból jól látható tehát, hogy az évek előrehaladtával egyre inkább csökkent az országunkba érkező gólyapárok száma.

– A csökkenés a Hortobágyi Nemzeti Park Közép–Tisza–Jászság Természetvédelmi Tájegységében – mely felöleli a Jászságot, a Tisza mentét, a Tiszazugot, illetve a Nagykunság nyugati peremét – is tetten érhető, ahol az idén 151 pár fehér gólya költött, illetve 426 fiókát röpítettek. Összehasonlításként ugyanitt tavaly 148 pár 442 fiókát, 2011-ben pedig 172 pár 620 fiókát nevelt – részletezte a szakember.

Több ezer kilométert repülnek

Azt bizonyára mindenki tudja, hogy a gólyák nyár végén Afrika felé indulnak, ám azt talán kevesebben, hogy pontosan milyen országokon át vezet az útjuk.

Monoki Ákos elmondta, az augusztusban kezdődő vonulás során az országban fészkelő fehér gólyák a Boszporusz felett haladnak át Törökországban, majd Szíria, Libanon, Jordánia érintésével haladnak tovább Egyiptomba, ahol a Nílus folyót követve mennek déli irányba. Telelőterületük Kenya és Uganda szavannáitól egészen Dél-Afrikáig terjed.

Az eddigi legnagyobb távolságot megtett fehér gólya 8962 kilométert repült magyarországi szülőhelyétől Dél-Afrikáig.

– Természetesen a gólyák nem egyenes vonalban haladnak a telelőterület felé, hanem kisebb-nagyobb kitérőket tesznek, hogy a megfelelő táplálkozó- és pihenőhelyeken tudjanak felkészülni az út folytatására. Egy példány legalább 9-10 ezer kilométert repül a költőhelyéről a telelőhelyére, ahonnan tél végén indulva, ugyanezt a távolságot kell lerepülnie – részletezte Monoki Ákos.

Sok tényező befolyásolja útjukat

Egyre többször olvashatunk erdőtüzekről szerte az egész világon, ezek pedig erőteljesen befolyásolják a fehér gólya repülését is.

– A nagy kiterjedésű tüzek miatt módosulhatnak a légköri légáramlási viszonyok, különböző helyeken alakulnak ki felszálló légáramlatok, amelyek kulcsfontosságúak, hogy a gólyák a tengerszoros felett megfelelő tempóban tudjanak áthaladni – magyarázta a tájegységvezető. Kiemelte: a sűrű füst rontja a tájékozódóképességet, a magas szén-dioxid koncentráció pedig légzési nehézségeket okoz a madaraknak, amikor az erőteljes izommunkával járó repülés közben a legtöbb oxigénre lenne szükségük.

Sajnálatos módon azonban nem csak ez befolyásolja a gólyák vonulása során a túlélésüket. A természetes élőhelyek beépítése, szántóföldi művelésbe vonása, átalakítása fontos táplálkozó- és pihenőterületeket szüntet meg évről évre.

Emellett az ember civilizált életéhez szükséges elektromos áram hálózata az egész elterjedési területen rendkívül sok madár életét követeli, amikor nekiütköznek a vezetékeknek, vagy az oszlopokra szállva áramütés éri őket.

Több országban étkezési céllal vagy éppen szórakozásból, hagyományból vadásszák a gólyákat, felfoghatatlanul sok madár értelmetlen halálát vagy éppen szenvedését okozva ezzel.

A klímaváltozást is fontos kiemelni, melynek következtében a sivatagos és száraz területek aránya rohamosan nő, így egyre nagyobb távot kell a vonuló madaraknak leszállás nélkül megtennie. A gólyáknak nem elég vonulásuk során egyszer leküzdeni ezeket az akadályokat, hiszen a hazaúton is, illetve életük során többször kell ugyanezekkel szembesülniük, ráadásul úgy, hogy sok helyen a megszokott pihenőhelyeiket időközben elfoglalta például egy napelempark, vagy egy szálloda.

Monoki Ákos arra a kérdésre válaszolva, van-e bármiféle kimutatás arról, mennyi példány veszti életét egy út során, elmondta, rendkívül nehéz megbecsülni ezt, mivel az országon túl rengeteg hatás érheti a gólyákat.

Minden balesetről részletes dokumentációt készítenek

Meglehetősen sok példány veszti életét áramütés következtében, miután egy nagyfeszültségű vezetéknek ütközött.

– Mivel a fehér gólya jellemzően a településeken, az elektromos hálózat oszlopain költ, emellett előszeretettel ül a fészek közeli magas pontokon, kéményeken, középfeszültségű oszlopokon, sajnos rendre előfordul, hogy áramütés éri őket. A fészekből kirepült fiatal, tapasztalatlan gólyák nagy számban pusztulnak el áramütés miatt, hiszen bizonytalanok még, a leszállás során kisebb hiba is elég egy végzetes áramütéshez – mondta.

Ezzel kapcsolatosan a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata nem csak a fehér gólyák fészkelési adatait rögzíti, hanem minden esetben a fészek közelében található gólyákra veszélyes villanyoszlopokról is részletes nyilvántartást vezet.

A gólyákat ért áramütések kapcsán is minden esetben részletes és jól dokumentált feljegyzés készül. Ezek alapján az igazgatóság az E.ON illetékeseinél kezdeményezi a problémás oszlopok madárbaráttá történő alakítását, melynek a segítségével csökkenthető az áramütéses esetek száma.

A fehér gólya táplálkozása

A fehér gólya nyílt területeken keres élelmet, főként mezőkön, földeken, folyók partján, illetve vizeken. Kisebb állatokra, békákra, rákokra, kígyókra, rovarokra és rágcsálókra vadászik. A művelt területeken hasznosnak számít az egerek és a sáskák fogyasztása miatt. A táplálék összetétele helytől, évszaktól és a helyi állatvilágtól függ.