Megvitatták a megyeszékhely elkészült vízgazdálkodási koncepcióját

Júniusban megjelent egy kormányhatározat Az egyes szennyvíz-elvezetési és -tisztítási agglomerációk fejlesztési igényének finanszírozhatóságáról, Szolnok és az agglomeráció tekintetében 8,16 milliárd forint összeggel. Ennek kapcsán Szolnok önkormányzata a KSK Mérnöki Kft.-től rendelt egy vízgazdálkodási koncepciót, ami arról szól, hogy a 2021-27-es EU-s támogatási időszakban milyen víziközmű-fejlesztéseket lehet végrehajtani a szolnoki szennyvíz-agglomeráció területén.

Ez egy stratégiai anyag, amely fejlesztési javaslatokat foglal össze mind az ivóvízellátás, mind a szennyvízelvezetés és a csapadékvíz gazdálkodás területén, kicsit érintve az árvízvédelmet is.

A koncepciót korábban bemutatták az agglomeráció tizennégy polgármesterének, kedden pedig a Területi Vízgazdálkodási Tanács ülését megelőzően szakmailag vitatták meg a városházán tartott összejövetelen, ahol jelen volt Réthy Pál, a BM helyettes államtitkára is.

Az ülésen Kun Csaba, a KSK Mérnöki Kft. szakértője ismertette a vízgazdálkodási koncepciót, melyet véleményezni lehetett.

– A Szolnok várost érintő problémák, mint a nagyobb csapadék esetén a Pozsonyi úti aluljáróban vagy a Meder utcában jelentkező elöntések a mi megállapításaink alapján nem lokális problémák, helyi megoldások nem vezetnek eredményre – nyilatkozta a sajtónak Kun Csaba.

– A teljes rendszert kell átvizsgálni és lemodellezni egy-egy nagy mennyiségű csapadék esetén a működését, hogy meg tudjuk állapítani, mi okozza ezeket az elöntéseket. Azért készült a koncepció, hogy összegyűjtsük a problémákat a teljes víziközmű vonalon, és ezekből egy-egy megoldáshalmazt képezve, hozzá igazítva a KEHOP + támogatási feltételeihez, olyan fejlesztési javaslatot adjunk, amelyik alkalmas ezen problémák orvosolására.

– Jelenleg a szennyvíz- és csapadékvíz elvezetésben Szolnok belvárosa nagyon terhelt, egyesített rendszerű csatornahálózat működik. Fel kell tárni, milyenek a lefolyási viszonyok, merre halad a szennyvíz, hol vannak a rendszerben olyan szűk keresztmetszetek, melyek visszaduzzasztják a teljes elvezetést, és itt kell beavatkozni. Például leválasztjuk a csapadékvizet, a terhelést csökkentjük és a vizet helyben tartjuk, azaz a zöld területeken a klímaváltozás hatásainak kivédésére hasznosítjuk – mutatott rá a szakértő.