Jeles nap

2021.11.08. 11:29

Kilencven évvel ezelőtt temették újra Verseghy Ferencet Szolnokon

Verseghy Ferenc 1822. de­cember 15-én hunyt el, hatvanöt évesen. Születésének kétszázhatvanötödik, halálának kétszázadik évfordulója jövőre lesz ugyan, ám Szolnok egyik legnevesebb szülöttjének kapcsán még az idei esztendő is tartogat jubileumi megemlékezést. Hétfőn van ugyanis kilencven esztendeje, hogy a magyar felvilágosodás jeles költőjének Budán eltemetett földi maradványait szülőföldjére szállíttatták, és végre örök nyugalomra helyezték.

Mészáros Géza

Még mielőtt megemlékeznénk haláláról, illetve 1931-ben Szolnokon történő újratemetéséről, tekintsük át összefoglalva Verseghy Ferenc életének legfontosabb részleteit. Múltlapozgatónk forrásait a nevét viselő városi könyvtár, továbbá a Verseghy Kör, valamint a Damjanich János Múzeum és a megyei levéltár biztosította.

Szolnokról indult pályája

A nemesi Verseghy család egyik ága Nógrádban, a másik a Jászságban élt. A név eredetileg nem a család neve volt, hanem a Pest megyei Verseg község elnevezéséből eredhet, amit előnévként használtak, mely mellől később az eredeti név elmaradt. A munkássága révén költőként, irodalmárként, műfordítóként, nyelvészként, hovatovább polihisztorként elnevesült, viszont dalosként és hárfaművészként, valamint zeneszerzőként kevésbé ismert Verseghy Ferenc 1757. április 3-án jött világra Szolnokon.

Dr. Kaposvári Gyula szolnoki tudós, valamint pályatársa, Kisfaludi Sándor kutatása szerint a család háza az akkori városárkon túli, a jelenlegi Sóház úton, a Verseghy Ferenc Gimnázium környékén lehetett. Az édesapa, Versegi János sótiszt korai halála után az édesanya, Schaibl Erzsébet csak a fiának élt. Aki Szolnokon kezdte meg iskoláit, ám kilencéves korában, 1766 őszén, anyja felküldte őt Pestre. Némi vagyon maradt a családfő után, így mód nyílt gyermekének a jó nevű piarista gimnáziumban való iskoláztatására.

Az emlékbeszédeket követően díszsírhelybe temették újra Szolnok híres szülöttét
Fotó: Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteménye

Özvegyen maradt édesanyja 1769 körül az egri püspök számtartójához, Vigh Ignáchoz ment nőül, Egerbe költözött, és fiát átíratta a jezsuita gimnáziumba. Verseghy 1777 májusában otthagyta az egri papi szemináriumot, és Budán beiratkozott a királyi várpalotában székelő egyetemre. Jelentkezett a pálosok soraiba.

Tanulmányai folytatására 1779-ben Nagyszombatra, a pálos főiskolára küldték. Onnan nemsokára visszahívták a budai egyetemre, ahol nemcsak tanult, hanem már tanított is. Az akkor még javarészt német ajkú főváros hívőit a templomban igyekezett magyar szóra szoktatni. Ha Verseghy lépett szószékre vasárnap, a templom zsúfolásig megtelt, nemcsak pestiekkel és budaiakkal, hanem vidékiekkel is.

Időközben Egerben meghalt nevelőapja, így megkérte édesanyját, hogy költözzön hozzá Budára.

A felvilágosodás szószólója

1790-től rendszeresen láttak napvilágot a Verseghy-költemények. Ezekben egy ritka hang szólalt meg, a rokokóé, mely alapjában a francia forradalom előtti francia úri világ ízlését fejezte ki. Nagy tetszést aratott széles körökben. Csak egyházának nem tetszett. Tudatos magyar magatartása, felvilágosodott eszmevilága mellett ez a játékos, enyhén erotikus világi hang egyre többeknek szúrt szemet. Mint volt szerzetes, akinek feloszlatták a rendjét. Kénytelen volt írásból és magántanításból élni. Úri házaknál vállalt házitanítói megbízást, nyelveket tanított, ének- és hárfamester volt, és közben rengeteget írt, latinról, franciáról, németről fordított magyarra. Tudományos értekezései és költői alkotásai révén Verseghy hírneves író lett.

Antiklerikális fordításai miatt azonban feljelentették a Helytartótanácsnál. Világnézete ettől kezdve még inkább radikalizálódott. A francia eszméktől átitatott Verseghy az osztrák császár ellen alakult társaság tagja lett. Legelőször a francia forradalom indulóját ültette át magyar nyelvre. Mind a Marseillaise, mind egyéb forradalmi és lázító dalok szövegének fordítása is súlyos vádpontként szerepelt, amikor 1795-ben – a Martinovics-féle összeesküvés vádlottjai között – büntetőper indult ellene.

A budai forradalmi központ hangadó képviselőjeként tartóztatták le 1794. december 11-én.

A Hétszemélyes Tábla halálra ítélte, ezt azonban kilenc évi várfogságra változtatták, de verseit nyilvánosan elégették. Kufsteinben, Grazban és Brünnben töltötte fogsága idejét. Verseghy 1803. augusztus 28-án szabadult. Költészetében ettől kezdve több lett a humor, mint azelőtt. A felvilágosodás igéit mosoly mögé rejtette. Rikóti Mátyás címen derűs hangú verses regényt írt. Majd papírra vetette kitűnő szatíráját, Kolomposi Szarvas Gergely úrról. Nyelvtudományi műveket fogalmazott, és kiadott egy egész dalkötetet, kottával együtt: szövegét is, zenéjét is ő írta. Ezt követte mulatságos regénye, a Gróf Kaczaifalvi László avagy a természetes ember. Ez Rousseau világnézetének népszerűsítése, paródiája is egyben. Történelmi regénye, a Vak Béla alighanem az első kísérlet a magyar romantikus regénytípus megteremtésére.

Az idő múlásával egyre nőtt a csendes visszahúzódásban élő Verseghy tekintélye. Az idő közeledett a reformokhoz, és a fokozódó nemzettudat elismeréssel fordult azok felé, akik egy emberöltővel korábban elkezdték a küzdelmet a nemzeti nyelv jogáért, gazdagításáért, szépítéséért. Az egyházi vezetők többsége sem zárkózott el a nemzeti követelmények elől. Így a hajdan oly’ gyanús papban már az úttörő poétát, a vitatható, de tiszteletre méltó nyelvtudóst, a szenvedélyes nemzetnevelőt, és főleg a börtönviselt magyar hazafit látták.

A vasútállomástól a temetőig nagy tömeg kísérte Verseghyt
Fotó: Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteménye

Irodalmi polémiáktól, majd betegeskedéstől terhes élete végső éveit elvonultságban töltötte a budai várhegy keleti oldalán fekvő, Duna-parti, Medve utcai házában. Egy ideig idős édesanyjával, akinek 1814-ben bekövetkezett halála után a tudós teljes visszavonultságban lakott, és ahol 1822. december 15-én magához szólította az Úr. Két nappal később néhány közeli barátja és tisztelői kísérték utolsó útjára, a budai vízivárosi temetőbe. Sírfeliratul e sorokat szánta magának: „A sors elfojtván zöld rügyét, sírjában kezdi életét”.

Rátaláltak elfeledett sírjára

Eltelt csendben hetven év, mikor is 1892-ben a II. kerületi Ponty utcai Hunfalvy János Fiú Felsőkereskedelmi Iskola tanára, Buzás István rátalált Verseghy elhagyatott sírjára. A tanintézmény önképzőköre tagjainak gyűjtéséből negyvennyolc osztrák forint költséggel síremléket állíttattak a polihisztor tiszteletére. Az önképzőkör felvette Verseghy Ferenc nevét, tagjai pedig a költő sírjánál évente megemlékezést tartottak. A budai vízivárosi temetőt azonban 1931-ben felszámolták. Előtte azonban, 1930 nyarának végén dr. Tóth Tamás, Szolnok polgármestere – aki egyben a Verseghy Ferenc Irodalmi Kör elnöke is volt – levelet kapott Németh Béla székesfővárosi tanácsnoktól.

E levél arra hívta fel a figyelmet, hogy „...a Verseghy Ferenc sírját 1886-ban márványkereszttel megjelölő s azt azóta is ápoló II. kerületi Ponty utcai Hunfalvy János Fiú Felsőkereskedelmi Iskola jogot formál Verseghy földi maradványainak más temetőben történő méltó elhelyezésére. Ha azonban a szülőváros díszsírhelyet ad költő szülöttének, nem tesz észrevételt a hamvak Szolnokra szállítása ellen...”.

Ez ösztönzőleg hatott a városvezetésre és a Verseghy Körre.

Utóbbi, 1931. május 2-án választmányi ülést tartott, és tagjai sorába fogadta a budapesti Másik Andor MÁV-titkár írót. Az illető vasutaslobbiját felhasználva a város ingyenesen szállíttatta haza a maradványokat úgy, hogy a Budapestről Szolnokra tartó szerelvény minden állomáson és megállóhelyen megállt, s az odaverbuvált küldöttségek fejet hajthattak a jeles költő emléke előtt. A sírt negyven éven át lelkiismeretesen gondozó Hunfalvy János Felsőkereskedelmi Iskola tanulóifjúsága 1931-ben, halottak napján búcsúztatta a költőt.

A földi maradványokat szállító vonat november 7-én 14 óra 30 perckor indult a Nyugati pályaudvarról. Kőbányán, Pestlőrincen, Vecsésen, Üllőn, Monoron, Cegléden és Abonyban is népes gyülekezet fogadta a vonatot, mely este hat órára érkezett meg a szolnoki pályaudvarra, ahol a különteremben felravatalozták a koporsót. Másnap, november 8-án Szolnok összes hatósága, egyesülete és iskolája, illetve a nagyközönség részvételével, a MÁV-zenekar gyászindulója és ünnepi harangzúgás közepette vonult be a városba a gyászkocsi, melyet a vármegyei és városi díszruhás hajdúk kísértek kivont karddal. Fellobogózott utakon keresztül a Templom téren, a római katolikus plébánia előtt felállított ravatalhoz érkezett meg a koporsós díszhintó. Az emlékbeszédeket követően óriási tömeg kísérte Verseghy földi maradványait a római katolikus temetőbe, ahol díszsírhelybe temették újra Szolnok szülöttét.

A koporsót gyászhintó vitte a Templom térre, majd a temetőbe
Fotó: Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteménye

Az 1944. augusztus 20-i bombázás megrongálta a költő sírját is. Az új síremléket az I. Verseghy Diáknapok alatt, 1966. április 4-én avatták fel. A nyitott könyvet formázó sírkövet Verseghy eltorzított kétsorosa díszíti: „A sír elfojtván zöld rügyét, hamvában kezdi életét”.

Fotó: Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteménye

A könyvtár is emlékezik névadójára

Az országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává november 13-át, 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tévő törvényt. November 12-én a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár online anyanyelvi játékot szervez az általános iskola 5–6. és 7–8. osztályos tanulói részére. A részletek a könyvtár honlapján találhatók. A Verseghy könyvtár helytörténeti klubja szervezésében november 12-én délután fél öttől pedig Károly Nóra, a könyvtár munkatársa Verseghy Ferenc életéről, munkásságáról, földi maradványainak hazahozataláról és újratemetéséről tart érdekfeszítő előadást az intézmény művészeti olvasótermében.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában