A természetvédelem fontosságáról is szó esett a szolnoki előadáson

Környezetvédelmi előadással bővült a Szolnoki Ifjúsági Közösségi Tér (Szifon) repertoárja, melyben a szelektív hulladékgyűjtésre és a természet védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet Zsolnai Bianka környezetvédelmi koordinátor.

Köllő Judit

A környezetvédelem kizárólag rajtunk, embereken múlik – nyomatékosította Zsolnai Bianka Fotó: Nagy Balázs

– Számomra nincs lenyűgözőbb a természeti környezetnél – szögezte le Zsolnai Bianka. – Sajnos már egészen fiatalon azzal kellett szembesülnöm, hogy az általam oly’ gyönyörűnek vélt világot egyre inkább pusztítjuk. Ezért fontosnak tartom az ifjúság figyelmét is ráirányítani arra, hogy a környezetvédelem igazából kizárólag rajtunk, embereken múlik. Ennek egyik legfontosabb alappillére a szelektív hulladékgyűjtés, így az első előadás erről szól. Rohanó világunkban gyakran úgy gondoljuk, hogy nincs időnk szétválogatni a szemetet, ráadásul sokan azzal sincsenek tisztában, mi hová való. Pedig egyáltalán nem új keletű dologról van szó, hiszen már az 1800-as évek Amerikájában rájöttek a fontosságára – magyarázta a környezetvédelmi koordinátor.

Sok tévhit kapott szárnyra

– Magyarországon először a kilencvenes években, Budapesten próbálkoztak meg a szelektív hulladékgyűjtéssel, aminek hatására nagyon sok tévhit kapott szárnyra, melyeket a mai napig magunkban hordozunk. Ilyen például az, hogy már azelőtt kihelyezték a szelektív hulladékgyűjtő edényeket, mielőtt találtak volna megfelelő cégeket az elszállításukhoz. Ezáltal sűrűn szembesülök azzal, hogy sokan nem hisznek a hulladékok szétválogatásában. Azonban mindez csupán rossz beidegződés, elég csak arra gondolni, hogy Szolnokon is több szolgáltató foglalkozik ezek helyes kezelésével. A hulladékok fajtájuk alapján három csoportba (veszélyes, nem veszélyes, illetve komposztálható) sorolhatóak. – Háztartásokban fellelhető veszélyes hulladékok például a különféle vegyszerek, elemek, valamint az olaj – magyarázta Zsolnai Bianka.

A papír többször is újrahasznosítható

– A nem használt vagy lemerült elemeket elvihetjük a hozzánk legközelebb eső gyűjtőpontra, melyekről a www.relem.hu internetes oldalon tájékozódhatunk. A lejárt gyógyszereink ugyanebbe a kategóriába tartoznak, amiket a patikáknak kötelességük visszavenni. A nem veszélyes hulladékok közé tartozik a papír, mely minőségétől függően öt-hat alkalommal újrahasznosítható. A műanyagok pedig a megfelelő szétválogatás függvényében új arculatot kaphatnak. A szerves hulladékokat viszont komposztálhatjuk, ilyenek például a régi fűszerek, a tejtermékek, melyeket apránként adhatunk hozzá a komposzthoz. De akár a százszázalékos lenből, pamutból készült konyharuhát, vagy épp a megsavanyodott bort és a szénsavját vesztett sört is, hiszen nitrogénben gazdag, és a sör élesztőt is tartalmaz, mely a mikrobák kedvence. A szakértő David Brower környezetvédelmi aktivistától származó gondolatával zárta előadását:

A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

Nem elég a háztartások odafigyelése

– Érdekes és egyben elszomorító tény, hogy az alumíniumnak 10–100 év közötti becsült idő kell a lebomláshoz, tengervízben pedig ötször ennyi. Továbbá az ez idáig legyártott műanyag száz százaléka még ma is létezik, hiszen egyáltalán nem bomlott le. Így tehát jogosan tehetjük fel a kérdést: „Ha odahaza mindenki szelektíven gyűjtené a hulladékot, megmenthetnénk a Földet?”. Sajnos nem. Nem elég ugyanis a háztartások maximális odafigyelése, mivel a hulladékok nyolcvan százalékát az ipar által keletkezett melléktermékek teszik ki. Ezt csakis szabályozással, illetve különböző szigorú rendeletekkel érhetnénk el. Akkor mégis miért érdemes belekezdeni? A jövő miatt, ugyanis a jelenlegi helyzet egyre elszomorítóbb, látván, hogy tengereket árasztanak el mikroműanyagokkal, amik aztán állatok gyomrába kerülnek, mert az ember nem képes odafigyelni a hulladékszelektálásra és a fölösleges szemét felhalmozására.