Galériával

2022.07.02. 18:22

Közel félmilliárd forintból kapott új arculatot a kenderesi templom

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő szerint Kenderes az Alföld és Magyarország ékszerdoboza.

Daróczi Erzsébet

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő mond beszédet Fotó: Daróczi Erzsébet

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő mond beszédet Fotó: Daróczi Erzsébet

A magyar állam több mint 430 millió forintos támogatásából újult meg a kenderesi református templom és parókia. A felújításáért tartott ünnepi hálaadó istentiszteleten szombaton Koncz Tibor, a Nagykunsági Egyházmegye esperese hirdetett igét, majd a kunhegyesi református gyülekezet énekkarának szolgálatával és a helyi Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Liliom Óvoda óvodásainak műsorával folytatódott a program. Ezt követően pedig Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szólt a jelenlévőkhöz.

– A hétköznapok nem arra valók, hogy a távlatokat percenként mérlegre tegyük. Az ünnep azonban nem lehet meg e nélkül. Különösen igaz ez erre a mai összejövetelre. Ez a munka egyszerű templomfelújításnak indult, amiből egyfajta hatalmas hegycsúcs lett, amelyről hosszú évszázadokra, 6-700 évre látunk vissza az időben. 

Magyarország története szövetségkötés a két vezér és a hét törzs között, az iráni magyarok és kunok között, és mindazok között, akik hazájuknak választották ezt a földdarabot. Szövetségkötés a megmaradásért, egy békében és szabadságban élő országért

– emelte ki a miniszter, aki szólt arról is, hogy Szent István király is így alapította meg a magyar államot.

– Ha végigtekintünk e nagyszerű építmény történetén, azt látjuk, hogy minden nemzedék hozzátette a maga erejét, megújította, szépítette e templomot. A kormányzat támogatásától a nagygazdák és kisgazdák adományain át a hívők segítségéig mind ugyanazt a nemes célt szolgálták, hogy a templom állva maradjon és megőrizze a gyülekezetet. Ez alól az állami támogatás teljes hiányát tekintve egyetlen korszak volt kivétel, a kommunizmus időszaka, amikor hatalmas nyomás alá került a gyülekezet, valóban visszaszorult a templomba. Akkoriban önmagában a túlélés és az Isten közelségében való megmaradás erősítette csak ezeket a falakat. Ez az örökség is a legértékesebbek közül való. 

Az a több mint 430 millió forint, amelyet a kenderesi reformátusok erejéhez hozzá tudott tenni az állam, kettős célt szolgált.

– Egyfelől segítette, hogy múltunk egy méltatlanul elfeledett, egészen különleges darabját feltárhassuk és mindenkinek megmutathassuk, másfelől segített abban is, hogy az ősi gyülekezet egy nemzedéknyi időre méltó módon megújíthassa a maga hitéletének terét – mondta Gulyás Gergely.

A miniszter szerint soha ne felejtsük el, nem azért jövünk a templomba, mert különbek vagyunk, hanem mert azok szeretnénk lenni. Ha a jövőt próbáljuk fürkészni, akkor ma is sok nehézséget látunk. Háború van keleten, amelynek hozamai égbe kiáltanak. Nyugatról II. János Pál pápa szavaival a halál kultúrájának egyre több támogatója van, több mint valaha volt. Nem csak a hitet akarják zárójelbe tenni, de vele mindazt, amelyre Európa egykor felépült. Ha meg akarunk maradni, ha közösségként és nemzetként túl akarjuk élni az előttünk álló időket, ha egy gyarapodó országot akarunk építeni, meg kell őriznünk a templomainkat és az azokat megerősítő közösségeket – szögezte le Gulyás Gergely.

Dr. Fazekas Sándor korábbi földművelésügyi miniszter, országgyűlési képviselő szerint a mostani alkalom azon napok sorába illeszkedik, amelyek ezen falak között történelminek nevezhetőek.

– A környék legrégebbi templomában vagyunk, amelynek építése visszanyúlik az Árpád-korra, vannak olyan falrészei, amelyek túlélték a tatárjárást, a török időket és mindig volt olyan akarat, olyan közösség, olyan családok, amelyek ezt megújították, kibővítették, szinte teljesen elpusztult, akár az alapoktól újra és újra rakták a köveket. Ennek az építkezésnek az egyik alkalma a mostani. Megtiszteltetés itt állni ezekben a meghatott pillanatokban és felidézni, kik jártak a falak között az elmúlt ezer esztendőben.

– A leghíresebbek a Horthy család tagjai. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó, családtagja, édesapja, Horthy István, a testvére Szabolcs, aki az elsők között adta életét a hazáért az I. világháborúban. Horthy István kormányzó fia, a családtagok, a tisztelőik folytatták azt a munkát, amely a gyülekezet fenntartását jelentette akkor, amikor Kenderes fénykora lezárult és a kommunizmus üldözöttjévé vált a közösség, a település, az egyház és mindazon érték, ami itt felhalmozódott. 

Az az érték, ami úgy is leírható, mint a magyar vidéknek az egyik történelmi belvárosa, hiszen a 20-30-as években itt nemcsak a szellemiekben volt nagyon jelentős építkezés, hanem a középületekben is.

– Nagyon örülök, hogy a nemzeti ügyek kormánya fontos döntéseket hozott 2015-öt követően a kenderesi épített örökség megóvására, így a belváros régi fényében fogadja az érkezőket. A település egy igazi gyöngyszem, visszakerült a magyar gondolkodásba, köztudatba úgy is, mint nemzeti kirándulóhely, amihez fogható nem sok van az országban. Bízom abban, hogy ezt a munkát sikerül folytatni a jövőben is – mondta a képviselő.

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő szintén arról szólt, hogy Kenderes az Alföld és Magyarország ékszerdoboza, s aki itt él vagy csak vendégnek jön, elgondolkodik ezen.

– Ha bejön a felújított református templomba és körbenéz mit lát? Mész, kő, fa, semmi egyéb, de ez a mész, a kő, a fa egy csodát hozott létre, mert ha a mester a terveket betartja, szorgalmasan saját lelkét is hozzáadja, csodát tud létrehozni és ez a templom csoda. Ahogy esperes úr is mondta, nincs olyan ember, aki átmegy Kenderesen ne csodálkozna rá a kősziklára épített templomra, itt az Alföld közepén. Kenderesnek nem az a legnagyobb értéke, hogy szép épületei, gyönyörű ősi fái vannak, hanem az, hogy ha az itt élő emberek közötti lelki, szellemi és baráti köteléket újból fonjuk, akkor a város újból erősebb lesz. Kívánom minden magyarnak, hogy a lelkünket kössük össze, gyűrjük fel az ingujjunkat és építsük újjá Magyarországot – fogalmazott a képviselő.

– Rendkívüli megtiszteltetés számomra, hogy a gyülekezet előtt egy olyan embert méltathatok, akinek egész életművén Isten áldása volt. Túl azon, hogy a templom és a parókia felújításáért minden résztvevőnek, támogatónak külön köszönetet mondok, a Horthy család tagjai jelenlétében egy rangos megyei elismerést nyújthatok át – kezdte beszédét Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke, majd köszöntötte Horthy Istvánt, Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó unokáját és a Horthy család tagját, Horthy Évát.

– Tavaly döntött a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Díszpolgára díjat alapításáról, amit először az augusztus 20-i állami ünnephez kapcsolódóan adtunk át. Idén egyhangú döntéssel a posztumusz díjat vitéz dr. Nagybányai Horthy Szabolcsnak, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye hősi halált halt főispánjának, a 13. Jászkun huszárezred főhadnagya református egyházmegyei gondnokának ítélte oda a közgyűlés, Borbás Zoltán alelnök javaslatára – jelentette be Hubai Imre, majd ismertette a főispán életútját, aki 1873. január 28-án látta meg a napvilágot és 1917. november 21-én halt hősi halált Galíciában. 

A díjat család nevében Horthy István és Horthy Éva vette át.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában