Újra régi szépségében látható a megyeszékhely nevezetes Szomorú Krisztus szobra

– Eredetileg milyen állapotban találták a szobrot és a fölötte magasodó baldachint? A megújult műalkotás mennyire lesz időtálló a mai szennyezett levegőben?

– Az építmény közeli összedőlésének jelentős veszélye volt – mondja Dombi Gábor. Már évekkel ezelőtt lehetett látni az oszlopok enyhe dőlését, ami meggyorsult egy meghibásodott közművezeték feltárásánál. A munkagödör kialakításakor megsüllyedt a talaj az alapozás nélküli kő oszlopok alatt, kőfejezeteik kimozdultak a helyükről, repedések keletkeztek az oszloplábazatokon és a baldachin tégladongáin. Szerencsére, amikor arra jártam kérésemre az önkormányzat leállította a munkát, majd az utolsó utáni pillanatban ideiglenes dúcolással óvták meg az építményt a romba dőléstől. Az oszlopok bontásakor derült ki, hogy a négy darabból álló oszloptesteket fém csapok nélkül állították össze, s az eredeti meszes alapú ragasztások az illesztéseknél könnyedén elváltak. Az oszloplábakat sem megfelelően rögzítették és alapozása sem volt az építménynek. A felújítás során maximálisan figyelembe vették a szakértői véleményemet, így egy rendkívül erős alapozás után megtörtént a felújított kőoszlop-elemek szakszerű csapolása és ragasztása. A keresztdongás tégla boltíveket bontott téglából, archaikus téglakiosztással építette újra egy igazi kőművesmester, s helyszíni művezetésem során kérésemre további haránt-vonóvasak beépítésével tovább stabilizálták a felépítményt. Jelenlegi kialakításával a baldachin így akár több száz évig is stabilan állhat.

– Mivel én a szobor és az oszlopok felújítását végeztem, erről szeretnék bővebben nyilatkozni – vette át a szót Bánvölgyi László. A szobor és a felépítmény változatos ásványi összetételű tengeri üledékes durva mészkőből készült, aminek természetes színe vasoxid tartalmától függően a piszkos fehértől a sötét okkerig terjedhet. Ez a kőzet porózussága és viszonylag alacsony szilárdsága miatt kevéssé időtálló, fagyásra és mállásra hajlamos. Itt is számos, az időjárásnak kitett felület károsodott a nedvességtől, több helyen kopott, helyenként mállott, töredékes volt. Az eredeti, mívesen faragott építészeti plasztikák, a tagozatok, lábazati elemek már él nélküliek voltak, a faragások nyomait csak kevés helyen lehetett rajtuk látni. Ettől függetlenül a kő eróziója még nem mutatott nagy károkat. Néhány kőelemen találtam mélyebb keresztmetszeti repedést és helyenként laza porózus kőfelületet.

– A Krisztus alak is hasonló állapotban volt?

– A szobor szennyezettsége, felületi kopása, töredezettsége elhelyezkedésénél fogva minimális volt. Az alak és a drapéria plasztikáját részletgazdagnak találtam, ellenben festése a feltételezhető jó szándék ellenére szakszerűtlen volt. A színek meg sem közelítik az ikonográfiailag elfogadott, a hagyománynak megfelelő szintet. Az attribútumok, vagyis Krisztus-ábrázolásokon megszokott jelképes tárgyak hiányoztak, a későbbi pótlások hibásak voltak. Azt is láttam, hogy a szobron levő vastag festékréteg nem engedte a követ lélegezni, nem volt páradiffúz. A szobor felületén, több helyen felületi repedések is keletkeztek, plexi búrája ugyan sérülésmentes volt, de karcos, homályos volta miatt kifogásolható volt a megjelenése. A szobor és az oszlopok anyaga nem indokolt rekonstrukciót, anyaguk jó megtartású és szilárd volt, így konzerválás után a felületi kiegészítéseket jól el tudtam rajtuk helyezni. A plasztikailag kiegészített szobor és oszlopok végül olyan por- és víztaszító, az ultraviola fényt jól bíró védőréteget kaptak, ami biztosítja az időtállóságukat.

– Az alkotás megtisztításakor milyen festékrétegekkel találkozott, melyek befolyásolhatták a szobor kinézetét.

– A helyszíni szemrevételezés alapján a szobron látható festés későbbi rekonstrukció eredménye volt, amit, vagy az ellenkezőjét kutató munkával kellett bizonyítani. A restaurátor feladata, hogy tudása és felkészültsége alapján mindent elkövessen a műtárgy eredetiségének helyreállítása érdekében, s ezt a legnagyobb tisztelettel és alázattal kell végeznie. Az Örökségvédelmi Hivatal kutatási engedélyével ezért mintákat vettünk a szobor különböző helyein lévő festékrétegekből, melyek mikroszkópos vizsgálatát Pusztai Barbara okleveles kőszobrász-restaurátor végezte a Képzőművészeti Egyetem restaurátor-műhelyének laboratóriumában. Elemzésük alapján egyértelmű volt, hogy a festékrétegek nem eredetiek. A szakmában elfogadott állásfoglalás és az Örökségvédelmi Hivatallal való egyeztetés alapján így a szobor felületét az eredeti kő színére patináztam.

– A Krisztus-alakon milyen hiányokat, illetve kiegészítéseket talált?

– A vastag festékréteg eltávolítása után rajzolódtak ki a felületen a régi míves plasztika mellett a többszöri helyreállítás során műkőből kipótolt részek. Ilyeneket találtam az arcon, a fejtetőn, a lábrészleteken, illetve a kezeken. Ezek mind formailag, mind anatómiailag helytelen kiegészítések voltak, így eltávolítottam őket és a felület konzerválása után, kőrestaurátori anyagokkal újra mintáztam, faragtam valamennyit.

– Ezek szerint a jelenlegi letisztult természetes színű változat felel-e meg a szobor eredeti állapotának?

– Igen, ezt teljes biztonsággal elmondhatjuk az elvégzett vizsgálatok alapján, főleg, hogy sikerült az idők során teljesen elveszett elemet is pótolni a szobron. Ilyen a Merengő Krisztus bal kezében lévő nád, melynek elkészítésében Csicsman György olyan archív fotója segített, melyen az még fellelhető volt. Ennek felhasználásával mintáztam meg viaszból, és öntettem ki bronzból, így került vissza cizellálás és patinázás után a kőalak kezébe a rekonstruált attribútum. Így most már hosszú idő után újra, eredeti szépségében és megjelenésében láthatjuk viszont, több mint kétszáz év távlatából. Vigyázzunk rá! Én személy szerint örülök, hogy részt vehettem ebben a munkában, köszönöm a bizalmat és a munkám során tapasztalt példaértékű együttműködést.