Szolnok összes orgonáját megszólaltatta már a művész, aki szerint a jó egyházzene összekötő kapocs

– Az ön részéről misszió, hogy rendszeresen ad koncertet a szülővárosában? 

– Direkt misszióra nem gondolok, de várhatóan beteljesülő régi vágyam, hogy másik két szolnoki orgonaművész­társam játékát is megismerhessék az érdeklődők. Nem sok város büszkélkedhet három orgonaművésszel. Az életemben volt egy hosszú időszak, amikor az egészségem nem engedte, hogy orgonán játszhassak. Az élettől és a Jóistentől kaptam ajándékként a zene szeretetét, a neveltetést muzsikus szüleim adták hozzá, így sokat jelentett számomra, amikor megfelelő erőnléttel újra a zenének szentelhettem magam. Ez örömmel és hálával tölt el, és mivel a szülővárosomban is találok az orgonazenével megszólítható embereket, a tanítás mellett szívesen játszok nekik. 

– Úgy tudom, már Szolnok összes orgonáját megszólaltatta. 

– A német barokk zene majdnem teljes körűen játszható rajta, az olasz barokk daraboknál már gondolkodunk, a francia barokk nagy része kiesik, a romantika és a XX. század zenéje pedig végképp feladja a leckét az orgonistáknak. De ami szól, az az orgonafesztivál több művésze szerint is csodálatos. A teljességhez több tízmillió forintos beruházás kellene, aminek költségét a karitatív feladatokat is ellátó egyház jelenleg nem bírja el. A református templomban egy kisebb, Angster orgona van, amit nagyon leleményesen egy úgynevezett redőnyszekrénybe rakott az orgonaépítő, lehetőséget adva a romantikus darabokhoz és rögtönzésekhez is. Ott szépen el lehet játszani a kis hangzásváltozat-igényű romantikus tételeket is. Ezen a hangszeren régen játszottam. Jól tették, ha felújították, mert az a hangszer a különleges formájú templommal együtt az egyik „ékszere” a városnak. Végül a harmadik hagyományos, sípos orgona a Vártemplom szépen felújított orgonája. Néhány hónapja készült el a Szent József-templom elektronikus orgonája, melynek építésében magam is közreműködtem, jelenleg pedig a temetői Szentlélek-templom – ugyancsak elektronikus – orgonájának rendbetételén munkálkodunk. 

– Hangzásban észrevehető a különbség a hagyományos és az elektromos orgona között? 

– De az elektromos orgonával a sípos orgonák árának töredékéért kapunk – a programozástól függően – egy akár a teljes orgonairodalom játszására alkalmas jó minőségű és élvezhető hangszerutánzatot. Így amit a Belvárosiban nem tudok eljátszani, azt megismerheti a hallgatóság a Szent József-templomban, ahol most készült el a meglévő lerobbant elektronikus orgona felújítása, modernizálása és megáldása. Egy elektromos orgona ugyanis körülbelül húsz-harminc évig működik, amíg a sok százéves sípok hatvan-hetven éves felújításokkal is szépen szólnak. Idősebb és ifjabb Virág István voltak azok a szakemberek, akik tudásuk legjavát adva lehetővé tették, hogy a hangszer hosszú ideig a most hallható hangján szólhasson. Idősebb Virág István sokáig hangmérnökként is tevékenykedett, és nagyon otthon van a mikroelektronikában, fiát, ifjabb Virág Istvánt pedig most vették fel a Műegyetemre, illetve néhány éve első helyezést ért el egy országos mikroelektronikai versenyen. Mindketten értenek az orgona hangzó részei­hez is, így komoly szakmai kapcsolatot tudtunk egymással kiépíteni. Ez az orgona-felújításhoz elengedhetetlen. Örvendetes, hogy ilyen emberekre találtam ehhez az igen összetett munkához. 

– Az orgonát a hangszerek királynőjének is nevezik. Az egyházi zenének is ilyen előkelő a besorolása a zene világában? 

– Régóta ideje volna különválasztani a zenetípusokat és külön fogalmakat kialakítani a használati zenére, szórakozási zenére, egyházi zenére, külön a vallásos és egyházzenére. Sorolhatnék még egy pár műfajt, mert a zene fogalma túl sok mindent foglal magában. Emiatt sajnos társadalmi szinten sokszor abba a hibába esünk, hogy nem mindig érzékeljük, hova milyen zene való. 

– Vannak veszteséget élő, gyászoló, szomorkodó emberek is, és fontos megélni ezeket a nehézségeket is, nem gyalogolhatunk keresztül sem más fájdalmain, sem pedig a sajátunkon néhány kellemes közérzetet biztosító számmal. Innentől kezdve nagyon érzékeny kérdés, hogy valójában milyen zenét nevezhetünk egyházzenének, és milyen zene alkalmas arra, hogy a fájdalommal élők iránt se legyünk tapintatlanok. Ez is oka lehet annak, hogy akik az egyházzenét kívülről látják, időnként talán fölöslegesen áhítatosnak érzik. Nagyon fontos, hogy művészetre, egyházzenére nem Istennek van szüksége. Lehet enélkül is élni, működik a testünk, gondolkodni is tudunk, cselekedhetünk akár még jól is. De amint az élet egy-egy impulzusa hatással van további döntéseinkre, úgy az egyházzenén keresztül hozzánk jutó tartalmak iránytűként segíthetik életünk egyes nehéz problémáinak megoldását. Az egyházzene rendkívül gazdag és szerteágazó. A jó egyházzene összekötő kapocsként adja azt a dimenziót egykori és vágyott paradicsomi állapotunkhoz, egyúttal örök életünk kulcsának isteni gondolataihoz, amelyet a kimondott szavak már képtelenek elénk tárni. Ebben az értelemben a zeneművészet csúcsa.