Már a Tiszában lubickolnak a szolnoki Kenderáztatóból előkerült uszonyosok

Igencsak neki kellett feszülnie a kerítőhálónak az akcióban résztvevő halászoknak, hogy partközelbe vonszolják a kerítőhálót. Az eszköz a felszínen úszó vízinövények mellett megtermett halakkal is megtelt, melyek burványt keltettek, időről-időre fröcskölésbe kezdtek, ahogy szorult körülöttük a tér, ahol szabadon mozoghattak.

A Kenderáztató minden évben bőségesen megtelik halakkal. Teljes feltöltésnél körülbelül húsz hektár vízterületről beszélhetünk, mely több kilométer hosszan elnyúlik a Tisza gátja mellett Szolnok határától egészen a szajoli vasúti hídig. A halbőségéről most saját szemünkkel is meggyőződhettünk.

A számos apróbb keszegféle és ragadozó hal mellett jól megtermett csukák és testes nyurga pontyok is előkerültek a hálóból. A halászok a halőrökkel együttműködve gyorsan nagy méretű edényekbe helyezték őket, hogy mielőtt elhelyezhessék őket a parton várakozó kocsikon lévő tartályokba.

Még a keszegek között is nem egy nagyra nőtt, tán kilót is meghaladó dévér bukkant elő, és csukából is akadtak arasznyinál alig nagyobbak.

– Meglepő, hogy míg tavaly és tavalyelőtt nagy mennyiségben volt itt busa, idén nem találkoztunk velük – jegyezte meg Donkó Péter, a KTVHESZ ügyvezető igazgatója. – Nyilván, ezt a területet többször meg kell még húzni hálóval, ha megkezdődik a vízfelület összehúzódása, illetve lehül a víz. A jelenlegi hőfokon a halak még gyorsan mozognak és a háló elől sok el tudott menekülni. Lerekesztettük a vizet, próbáltuk a halakat kis területre összeszorítani, de a ravaszabbjai a bekerítés elől el tudnak még úszni.

Azért így is fennakadt jó pár példány a hálóban, a nagy csukák és a 8-10 kiló közötti potykák vadul csapkodva tiltakoztak az ellen, hogy megfogják őket. 

– Nem sejthették, hogy mindez az ő érdekükben történik. Mindenesetre egy tartály nem is volt elég az elszállításukhoz. Ahogy a hatósági engedélyben is leírták, a mentett halakat annak a víznek az élő részébe kell visszahelyezni, ahonnan kikerültek, így a kihalászott uszonyosok a Tisza szálló alatt a sólyapályánál nyerték vissza szabadságukat. Őket már nem fenyegeti a tó kiszáradásával járó pusztulás veszélye.

A Kenderáztatóban egyébként horgászhat is, aki rendelkezik a Tiszára érvényes akár éves területi engedéllyel, akár napijeggyel. Ebben az évben látogatták pecások, de idén annyira benőtték a nagy méretű vízi- és egyéb növények, ami a nyári időszakban ellehetetlenítette a horgászatot.

A lehalászás még folytatódik. A nagy testű értékes példányokat sikerült most kifogni, a következő húzásokkal már az apróbb testű keszegféléket szedegetik ki. Ha vannak még invazív halfajok, kárász, törpeharcsa, is a vízben, azok is jellemzően a későbbiekben kerülnek elő, mikor már teljesen leapad a víz.

Tavaly a szövetség 3150 hektárnyi vízterületéről két halász segítségével összességében 13 380 kiló invazív halat távolítottak el, ebből 8000 kiló busa volt, 3880 kiló törpeharcsa, és 1500 kiló ezüstkárász. Ami a horgászokat leginkább érdekelheti: az őshonos halakból 1860 kilogrammot sikerült megmenteni a pusztulástól, melynek értéke a 6 és fél millió forintot is meghaladja.

A kenderáztatós akciót megelőzően pedig egy csatornából is kimentettek már 19 nagytestű pontyot.