Bodáné Molnár Júlia: Nem korfüggő és lehet örömteli a nyelvtanulás!

– Hogyan alakul a nyelvvizsgázási trend Magyarországon?

– Érdekességként megosztom, hogy az elmúlt tíz évben egymillió nyelvvizsgára jelentkezés történt az országban. Ez az Oktatási Hivatal adata. Ha értékeljük az adatokat, akkor azt találjuk, hogy 2014 és 2020 között évente 120-130 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára, s ami döbbenetes, hogy tavaly ez pontosan megfeleződött. Véleményem szerint, ez egy elgondolkodtató adat. Hogy mi lehet ennek az oka? Benne van, hogy csökken a születések száma. Másrészt benne lehet az is, hogy egyre fiatalabb korban érkeznek a nyelvvizsgázók, de ők még kevesebben vannak. Így a csökkenés az idősebb korosztályt érinti.

– Milyen eredményeket érnek el a nyelvvizsgázók?

– A Budapesti Műszaki Egyetem szolnoki nyelvvizsga helyéről tudok pontos adatokat mondani. Itt azt látjuk, hogy a jelentkezők kétharmada sikeres vizsgát tesz, de legalább az egyiket – vagy az írásbelit, vagy a szóbelit – abszolválja. Ez jónak mondható az Oktatási Hivatal adatai alapján.

– Sokat fejlődtünk a nyelvtudás területén?

– Vannak olyan interaktív játékok a világhálón, ahol külföldi partnerekkel játszhatnak a gyerekek, ebből is sokat tanulnak. Persze nem ez a legüdvözítőbb lehetőség. Vannak idegen nyelvű olvasmányok, amelyeket a saját szintünkön olvashatunk, de ezeket meg lehet hallgatni is, ami szintén fejlesztheti a nyelvtudást. Segítenek a különböző applikációk is. Persze sokszor azért szükség van egy jó nyelvtanárra, hiszen a nyelvtani dolgokat ő tudja elmagyarázni. A magazinok olvasgatása is segíthet. Mindezekhez nagyon fontos a motiváció, ha érdekel egy téma, akkor idegen nyelven is bővíthetjük az abbéli ismereteinket.

– Mi a helyzet az idősebbekkel?

– A nyelvérzék nem korfüggő és fejleszthető is. Ha van motiváció, ami a tanuláshoz köthető, akkor sikerrel kecsegtet minden gyakorlás, hiszen mindennel többek leszünk. Az idősebbeknek azért ajánlott a nyelvtanulás, mert frissen tartja az agyat, a szellemi fittséget és jó lehet még a demencia ellen is. Ha csoportoson tanul az ember, különösen jó élmény lehet.

– Melyik a hatékonyabb egyébként? A csoportos vagy az egyéni nyelvtanulás?

– Saját tapasztalat alapján mondhatom, hogy ha valaki kezdő vagy újrakezdő, akkor a csoportos nyelvtanulás hatékonyabb lehet, ez életkortól független. Aztán amikor egyéni igény jelentkezik, akkor talán jobb lehet az egyéni foglalkozás. Mindkettőnek van létjogosultsága, ez mindig a céltól és igényektől függ.

– Melyek most a legnépszerűbb nyelvek?

– Köszönhető ez annak, hogy az utóbbi években már nem fogadták el a diploma megszerzéséhez ezeket a nyelveket. Szintén érdekesség, hogy ez elmúlt egy-két évben a harmadik helyre feljött a spanyol, megelőzve a franciát.

– Mit tanácsol annak, aki most szeretne jelentkezni nyelvvizsgára? Mik a szabályok?

– Először is különbséget kell tennünk a nemzetközi nyelvvizsga és a Magyarországon akkreditált magyar fejlesztésű nyelvvizsgák között. Itthon tizenegy akkreditált nyelvvizsgarendszer működik, egyik közülük a BME-rendszer, aminek mi is vizsgahelye vagyunk itt Szolnokon. Az európai referenciakeret szerint három fokozatú skála van, a B1 jelenti az alapfokot, a B2 a középfokot, a C1 pedig a felsőfokot. Persze ez a skála ennél differenciáltabb, de nálunk ezeken a szinteken lehet vizsgát tenni. Az egyik azonban nem feltétele a másiknak, nemcsak az mehet felsőfokú nyelvvizsgára, aki rendelkezik alap- és középfokkal. Alapfokú vizsgára viszonylag kevesen jelentkeznek, legtöbben középfokot próbálnak, ez például már egy egyetemi felvételinél előny lehet. Egyre többen jelentkeznek felsőfokra is.

– Sokszor halljuk, hogy valaki csak többszöri próbálkozásra sikerül csak a vizsga... Mi lehet ennek az oka?

– Elsősorban a felkészültségtől függ. Léteznek próbanyelvvizsgák, mi is kínálunk ilyet. A sikertelenség oka egyébként egyéni gyökerű lehet, például valaki nehezen küzdi le a bátortalanságát, ideges típus. Ezek mind fejleszthetők, legfőképpen a felkészültség.

– Mennyit változott az évek során a nyelvvizsga?

– Néhány éve egységesítették a rendszert. Ez azt jelenti, hogy minden akkreditált vizsga esetében az adott készségeket hasonló feladatokkal kell mérnünk. Nyilván lehetnek különbségek, hogy milyen szövegeket alkotnak meg a vizsga összeállítói, de azért alapjaiban hasonlítanak.

A podcastbeszélgetésből kiderül, hogy a vizsgázók a szóbelitől vagy az írásbelitől tartanak inkább. A szakember arról is beszél, hogyan zajlik a vizsga és hogyan segítenek a vizsga lebonyolítói a vizsgázóknak. Tanácsok is elhangoznak arról, hogy mikre kell figyelni leginkább a megméretéseknél, s hogyan lehet felkészülni azokra. Kiderül az is, hogy a szolnoki nyelvvizsga helyen a csökkenéssel ellentétben többen jelentkeztek nyelvvizsgára tavaly, mint korábban.

A podcast megtalálható a Szoljon.hu Youtube- és Spotify-csatornáján is.