Kétségbeesetten vergődő halakat mentettek a Tisza árterében, Tiszasülynél is sikeres volt az akció

A folyók áradásakor az ártérre kifutó vízzel együtt halak is kiúsznak a partmenti területekre. Az apadás során azonban sokszor kint rekednek a kisebb-nagyobb uszonyosok a kubikgödrökben, árkokban, mélyebben fekvő területeken megmaradt alkalmi tavacskákban. A folyamatosan csökkenő vízszint, az ideiglenes tavak kiszáradása egyre növekvő veszélyt jelent ezeknek a halaknak.

A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége gondot fordít arra, hogy minél kevesebb hal vesztét okozza a szerencsétlen helyzet. Az elmúlt héten például Tiszasüly térségében végeztek halmentést, ahol termetesebb példányok is szép számban jártak pórul a víz visszahúzódása után, az orvhalászokat pedig csábította a könnyű préda. A szántóföldön a legfeljebb lábszárig érő vízben is vergődtek nagyobb halak.

A KTVHESZ halőreinek és a megbízott halászoknak igen nehéz terepen kellett helyt állniuk.

Donkó Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója elmondta, klasszikus halászhálós módszerrel nem is tudtak boldogulni a növényzettel sűrűn benőtt területen, így merítőszákkal igyekeztek kifogni a halakat. Végül a halmentés során hét – együttesen 30 kilónyi – pontyot és egy dévérkeszeget sikerült megmenteni, azaz kifogni és visszahelyezni a Tiszába.

A KTVHESZ munkatársai egyéb ártéri területeket is figyelemmel kísérnek, és ha kellő mértékben lecsökken a vízszint, igyekeznek e helyekről is begyűjteni a bajba kerül uszonyosokat.