Irtózik vagy retteg a darazsaktól? Akkor ez nem az Ön éve lesz...

– Nekünk tavaly nyáron a fürdőszoba plafonját rágták át, a lyukon pedig tódultak be a darazsak – meséli az újszászi Dóra.

– Azonnal bezártuk a helyiség ajtaját, majd előbb a katasztrófavédelmet hívtuk, ők pedig szakemberekhez irányítottak minket – teszi hozzá még mindig borzongva.

A méhész felkutatta, majd megsemmisítette a fészket, ami a padláson volt, így a család végre megnyugodhatott. A történet azonban nem egyedi. Az irtással foglalkozó szakembereket egyre többször riasztják emiatt. És ez várhatóan idén nyáron sem változik majd.

– Most nagyon sok királynő túlélte a telet, majdnem mindegyik.

„Úgyhogy nagymértékű darázsinvázió várható ezen a nyáron”

– vélekedik Molnár Ferenc, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szervezetének szaktanácsadója.

– A telet minden évben csak a darázsanya, vagyis a királynő éli túl, a dolgozó népe egytől egyig elpusztul. A királynő minden évben új kolóniát épít.

– Hogy hány királynő éli túl a telet, azt az időjárás befolyásolja. Minél több a királynő, annál több a darázs – magyarázza a szakember, aki méhek és darazsak befogásával is foglalkozik.

Azt tanácsolja, már most, áprilisban el kell kezdeni a védekezést. Azt is megmondja, miért.

– Az anyák, amik még most kint járnak, vagy az a kevés darázs, ami elkezdi a kolóniaépítést, azok valamilyen szinten megsemmisüljenek. Onnantól kezdve nem tudnak a nagy kolóniák felépülni.

– Ezért nagyon fontos már most elkezdeni a darázs elleni védekezést, különböző, akár otthon is elkészíthető darázscsapdák kihelyezésével, ezek interneten könnyen fellelhetőek – hangsúlyozza a szakember.

– A darazsak kedvenc fészkelési helye a régi házak sárból tapasztott mennyezete, ugyanis a két sárréteg között van egy légüres tér, ami a rovarok számára ideális. Ahogy a darázscsalád egyre nagyobb lesz, egyre inkább bővítik a fészket.

– Az esetek kilencven százalékában be is szoktak jutni a lakótérbe. Amikor már bejutottak a lakásba, azonnal hívni kell egy szakembert, aki befogja ezeket az állatokat. Ilyenkor ugyanis már vadak – figyelmeztet Molnár Ferenc.

– Augusztus végére, szeptemberre duzzad fel teljesen a létszámuk, éppen amikor a legtöbb gyümölcs, főleg a szőlő érik. Ezeket a darazsak előszeretettel rágják meg, az édes lé miatt – teszi hozzá.

Hazánkban a fekete-sárga potrohú, nagy kolóniákban élő francia és a német darázs jelenleg a legelterjedtebb, de előfordul lódarázs is.

Az évek óta enyhe telek, forró nyarak kedveztek a darazsak elszaporodásának, egyre több a riasztás is.

– Egy-egy befogás tíz perctől három órán keresztül is tarthat – meséli Molnár Ferenc, aki elmondja, ez a néhány óra sem veszélytelen.

– Amikor sokat kell velük dolgozni és elsőre nem sikerül elkapni a rovarokat, harminc-negyven szúrás sem ritka.

– Kezdetekben allergiás voltam a csípésükre, de már kinőttem – mondja a szakember, aki arra figyelmeztet, az allergia nem azt jelenti, hogy a szúrás helye duzzad fel, hanem egészen máshol, például a torok.

Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni, ugyanis hamar életveszélyes állapot alakulhat ki.

Csak közvetetten segítenek

– A jó idő beköszöntével többször is rémült telefonálókat „fogad” a megyei műveletirányítás. A lakókhoz többnyire padlásra, fa ereszek alá, födémszerkezetbe költöznek be – tájékoztatta honlapunkat dr. Szepesi Erika, a katasztrófavédelem megyei helyettes szóvivője.

– A műveletirányítók tapasztalatai szerint a betelefonálók azt várják, hogy azonnali tűzoltói segítséget kapjanak, ho­lott a rovarcsaládok befogásához szakfelszerelés szükséges, amivel az erre képzett, méhek, darazsak befogásához értő méhészek rendelkeznek.

– Éppen ezért a katasztrófavédelem naprakész nyilvántartást vezet azokról a szakemberekről, akik erre a szolgáltatásra vállalkoznak. A lista az Országos Magyar Méhészeti Egyesület honlapján érhető el – tette hozzá.