Megújult a Kőteleki Közösségi Ház épülete és új vezető is érkezett

Lovász Tibor (LT) polgármesterrel és Hajnal László (HL) intézményvezetővel beszélgettünk a tervekről.

– Amikor megbeszéltük az interjút, még nem tudtuk, hogy a koronavírus miatti védekezés alaposan átírja a közösségi Házzal kapcsolatos terveket. Tekintsük át röviden a felújítás előzményeit.

LT: – TOP-os pályázat keretében nyílt lehetőségünk az épület energetikai korszerűsítésére. 1972-ben épült a kultúrház fém nyílászárókkal. Nem volt gazdaságos a működtetése. Az új fűtésrendszer és a szigetelés most lehetővé teszi, hogy újra egész évben üzemeltetni tudjuk a házat.

– Új vezető is érkezik az intézménybe Hajnal László személyében.

– A közgyűlés döntésével közművelődési szakembert foglalkoztatunk. Tartalommal, programokkal szeretnénk megtölteni a Közösségi Házat. Az újraindítás előtt már tíz éve igazából csak a könyvtár működött, bár tavasztól őszig voltak rendezvények, most egész évben tud majd működni az intézmény. Közösségi teret szeretnénk, programokat mindenkinek.

– A koronavírus miatt elrendelt szükségintézkedések alaposan átírhatták a terveket.

– Pár napon belül már közösségi beszélgetést terveztünk kisebb közösségek vezetői, aktív polgárok részvételével. Volt már ilyen esemény korábban, most folytatni szerettük volna a megkezdett sorozatot, de ez most megállt. Rosszul jött ki a koronavírus miatt előállt helyzet, már lemondtuk az első rendezvényeket. A települési rendezvények időpontjai is meg vannak már, de a koronavírus miatt még semmi sem biztos. De azért az élet és a tervezés a kényszerintézkedések miatt sem áll meg.

– Milyen érzésekkel érkezett Hajnal László Kőtelekre?

HL: – Nagyon szép kis település Kőtelek és igazi büszkesége a környéknek. A népi építészet, a hagyományos utcaszerkezet, a Tisza közelsége mind- mind olyan erőtartalék, ami a közösségi élet erősítésével meghatározhatja a falu jövőjét. Megyénk több településére jellemző az érdekes paradoxon, hogy az akár évtizedekig elmaradt fejlesztések miatt több hagyományos érték maradt meg. Nem csak a városi ember keresi ezeket, de a helyi emberek erőtartaléka is. Ahogy említettem, Kőteleken sok kihasználatlan lehetőség van. Fantasztikus tájház van helyben. A Csatlós-holtág természetvédelmi területen páratlan érték. Iskolamúzeum a megyében talán csak kettő található, az egyik Kőteleken.

– Az emberekről is ejtsünk pár szót, milyen közösségekkel találkozni a faluban?

– Eddig két közösséggel találkoztam, akik rendszeresen működnek. Az egyik a Rozmaring Népdalkör, a másik pedig a Herba Kör. Utóbbiban a herbakörösök nem eladásra, pénzszerzés céljából készítenek termékeket, hanem saját örömükre találkoznak, a tudásátadás a legfontosabb, szenvedéllyel hoznak létre új csodákat. A csipkebogyó feldolgozás teának vagy a nagy vitamintartalmú homoktövis feldolgozása teljesen aktuális téma, hiszen a koronavírus járvány idején az egyik legfontosabb cél az immunrendszer erősítése a betegség legyőzése érdekében.

– Tekintettel a járványhelyzetre, milyen tervekkel lehet készülni?

– Nyilvánvalóan el kellett halasztani a személyes találkozásokat. Előtérbe került a felkészülési munka, a tervezési, illetve adminisztratív oldal. Ki lehet használni ezt az időszakot a alapító okirat, működési szabályzat rendbe tételére, hiszen szeretnénk bevonni a Közösségi Házat a hivatalos közművelődési intézmények rendszerébe.

– Hosszabb távon behatóbban szeretnék foglalkozni a települési értéktárral. Létrehozni egy kapcsolódó helyi érték klubot, ahol régi fotókkal, a természeti értékekkel és a népi építészet értékeivel ismertetnénk meg egymást a résztvevőkkel. Ez a rész hangsúlyos, hogy résztvevők egymásnak adják át tudást. Illetve minden téma jöhet, aminek segítségével a település jobban megtalálja a helyét ebben a nagyon gyorsan változó világban.

– Ezek szerint máris elindult a munka?

– Sok visszajelzést kaptam vágyakról, tervekről. A kisebbségi önkormányzattól Suki Gézáné Nagy Lívia elnökkel egyeztettem. Beszéltem helyi személyiségekkel, vállalkozókkal a tervekről. Amint a járványhelyzet lehetővé teszi, fiataloknak, akik visszajárnak a faluba vagy hét közben másutt, például kollégiumban laknak, péntek délutáni-esti állandó találkozási helyet szeretnénk kínálni a Közösségi Házban. Kapcsolattartásra, találkozásra, beszélgetésre alakítanánk ki teret. Kis, családias klubélet, mozi, színház szerepel a tervek között.

– Milyen terveik vannak a településen a Közösségi Ház működtetésén túl?

LT: – Tervezünk turisztikai fejlesztéseket, vannak erősségeink. Szálláslehetőség van a faluban, műfüves pályánk elkészült, ahol sporttáborok szervezésére is van lehetőség. Felújítottuk minden intézményünket. Az egyik fontos elképzelésünk, hogy a régi tanuszoda újra megnyitását szeretnék megoldani. Ezzel kapcsolatban van egy érdekes történetünk. Dancsó Levente helybéli tanuló, részt vett az Országházba szervezett kiránduláson, ahol lehetőségük volt a gyerekeknek állami vezetők felé kérdéseket föltenni. Ő pedig a tanuszodáról kérdezett. Nem tudom, ennek eredményeként-e, de megérkezett Maruzsa Zoltán államtitkár úr levele, hogy jelezzük, mik a terveink.

– Mik ezek a tervek?

– A tervezőiroda kiválasztásánál és a költségbecslés elkészítésénél tartunk. A dolgok úgy alakultak, hogy a tanuszoda vízellátását korábban biztosító kút magántulajdonban van. Ezért szeretnénk új kutat fúratni. Egy ilyen termálkútra alapozva a geotermikus fűtést is meg tudnánk oldani intézményeinkben Kőteleken.

– Van egy remek tavuk is a faluban.

– Fantáziát látunk a horgászturizmusban a 4 hektáros horgásztóra alapozva. A Szabó János Horgászegyesület, aminek 2008 óta elnöke vagyok, a legnagyobb civil szervezet a településen. Formálódik a mikrotérségi együttműködés is, partnerre találunk a körülöttünk lévő, ezer szállal összetartozó településekben a közös jövőnk érdekében.

Hajnal László

Művelődésszervező-közösségfejlesztő. Megyénk közművelődésének közismert személyisége, 2018-ban Beke Pál emlékcímet kapott a közösségi művelődés területén végzett értékteremtő munkájáért.

15 éve dolgozik a vidéki közösségek megerősítésén. A társadalmi feladatok és a helyi értékeken nyugvó közösségi kultúra összefüggéseit kutatja. Szakmáját a lakosság megtartó képesség és a helyi gazdaságfejlesztés alapjának tekinti.