Munkához látott a szolnoki Hetényi kórház új orvos igazgatója

– Március elsejétől ön váltotta dr. Tölgyes Annát az orvos igazgatói poszton. Milyen gondolatokkal, tervekkel vette át ezt a tisztséget?

– Ez a terep számomra teljesen ismeretlen volt. Ettől függetlenül némi gondolkodás után egy szép kihívásnak tekintettem, végül így mertem vállalni a vezetőség felkérését.

– Innentől kezdve ön a felelős a közvetlen irányítása alatt dolgozók munkájáért, emellett még nagyon sok mindenért.

– Ez így van.

– Hányan dolgoznak a Hetényi Géza kórházban?

– Közel ezerötszázan. Nyilván ebben vannak szakdolgozók is, így feladataim ezen a téren nem csak nekem vannak, hanem az ápolási igazgatónak is. Vagyis ez egy csapatmunka.

– Tervez-e valamilyen változtatást, átszervezést?

– Vannak elképzelések, melyeket a különböző szakterületekkel külön-külön megbeszélünk majd. Remélem, ezek konstruktív beszélgetések lesznek abból a célból, hogy a munka menete, hatékonysága javuljon.

– Melyek ezek a területek? Vannak olyan osztályok ahol lépéseket kell tenni?

– Több területen. Mind a műtétes, mind a belgyógyászati jellegű szakmák esetében vannak jelenleg kérdések, amelyekkel érdemes foglalkozni és valószínűleg valamilyen optimalizálás mindenképpen jó lenne. Természetesen ezt csak a kollégáimmal közösen lehet megvalósítani.

– Eléggé „mély vízbe” került, hiszen éppen a kinevezése környékén jelent meg Magyarországon a koronavírus. Adott-e önnek ez plusz munkát?

– Határozottan igen, sajnos. Az úgymond rutinfeladatok mellett elég sok tennivaló hárul a kórház vezetőségére is. Feszített tempóban dolgozunk, próbálunk helytállni és biztosítani a védekezéshez szükséges körülményeket.

– Konkrétan mit kell ezalatt érteni?

– Megalakult egy operatív csapat, amely folyamatosan monitorozza az aktuális helyzetet, megteszi a szükséges intézkedéseket. Ennek pontosan leírt szabályzata, működési rendje van. Fegyelmezetten dolgozunk, együttműködve a megye és a város egészségügyi intézményeivel, a járványügyi szakemberekkel, hatóságokkal. Nagyon sok a feladat, nagyon sok területen kellett döntéseket hozni. A munkatársainkkal közösen vesszük az akadályokat…

– Fertőtlenítővel, védőeszközökkel – mint például a szájmaszk – felszerelt a kórház?

– Folyamatosan biztosítjuk a feltételeket.

– Úgy tudjuk, a biztonsági intézkedéseken is szigorítottak a koronavírus miatt. Mik voltak ezek?

– Elsődlegesen szigorítottuk a korábban, január végétől bevezetett látogatási tilalmat, illetve ennek szigorúbb ellenőrzése lépett érvénybe. A biztonsági szolgálat, a portaszolgálat minden egyes esetben megkérdezi a kórházba érkező emberektől, hogy milyen céllal jöttek. Ha csak látogatási szándékkal, akkor eltanácsoljuk őket ettől.

– Önök találkoztak már koronavírusos esettel?

– Nem. A jelenlegi protokoll szerint a gyanús esetek a debreceni Kenézy Gyula kórház infektológiai osztályára kerülnek.

– Ön belgyógyász – angiológus főorvos. Mióta dolgozik a Hetényi Géza kórházban?

– Már 1999 októberétől.

– Miért éppen ezt a szakterületet választotta annak idején?

– A Debreceni Egyetemre jártam és már akkor eldöntöttem, hogy a belgyógyászatot választom. Az egyetem elvégzése után pedig Szolnokon kerestem munkahelyet. Az első utam a IV. számú Belgyógyászatra vezetett, ahol dr. Matúz Dezső osztályvezető főorvos fogadott. Minden szempontból megnyerő volt a kórház, maga az osztályvezető és a kollektíva is, így tovább nem is keresgéltem. Később derült ki számomra, hogy az általános belgyógyászati mellett angiológiai profillal is rendelkezik a kórház. Nagyon megszerettem, és azóta is szívesen dolgozom ezen a szakterületen.

– Érrendszeri betegségekkel foglalkozik. Ez mekkora problémát jelent ma Magyarországon, és megyei szinten milyen gyakran találkozik vele?

– A számok önmagukért beszélnek. Sajnos világszerte és Magyarországon is vezető halálok a szív- és érrendszeri megbetegedések. Itt a kórházban napi szinten is nagyon sok beteggel találkozunk, hiszen ebben a betegségkörben több szakterület érintett. Az érrendszeri problémák többek között érintik a kardiológia, a neurológia és a belgyógyászat területét is, úgyhogy szerteágazó a betegek köre. A kardiológus a szívproblémákkal, a neurológus az agyi erek megbetegedésével foglalkozik, a belgyógyász pedig, mint én is, a végtagi, zsigeri erek szűkületével, a visszérproblémákkal, a trombózisokkal és a tüdőembóliákkal. Nyilván hozzátartozik ehhez a nagy egészhez az érsebészet is, ahol műtéti úton próbálnak segíteni a betegeken.

– Most hogy orvos igazgató lett, folytatja a gyógyítást?

– Időm természetesen kevesebb lett, de mindig próbálok feltétlenül időt szakítani arra, hogy tovább folytassam a szakmai tevékenységemet is, ezt semmiképpen nem szeretném feladni. Kezdetben lehet, hogy döccenősebben működik a két feladat összeegyeztetése, de nemsokára nyilván kialakul majd egy olyan menetrend, amelynek segítségével minkét területen egyaránt sikerül a lehető legjobban teljesíteni.

– Hány beteget lát el egy nap?

– Ez változó, de tizenöt-húszan mindennap megfordulnak nálam.

– Van -e saját orvosi hitvallása vagy olyan szabály, amelyhez ragaszkodik a gyógyítás során?

– Úgy gondolom, hogy nagyon fontos hinni, egyebek mellett az egészségünkben is. Mindent meg kell tenni az egészség megőrzéséért. Ez nemcsak az orvos feladata, hanem a páciensé is. A gyó­gyulás mind a két fél érdeke, amely partnerséget feltételez. Együttműködés nélkül nagyon nehéz kezelni a betegségeket.

Névjegy

Dr. Kudrjavcev Anatolij

Született: 1971. 08. 06., Ungvár

Foglalkozás: orvos

Tanulmányai: Debreceni Egyetem Orvostudományi Kar, belgyógyászati és

angiológiai szakvizsga

Díjak: 2018-ban Miniszteri dicséret

Családi állapota: nős