2021.11.23. 19:58
Megmentik a helytörténeti ritkaságnak számító képeket a kunszenti múzeumban
Folyamatosan digitalizálják az üvegnegatívokat a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum munkatársai. A helyi fotós, Sáray Szabó Albert a tizenkilencedik század végétől használta ezt a technikát, műterméből korábban nyolcezer üveglap került az intézmény birtokába. A gyűjtemény, egy cibakházi hagyatéknak köszönhetően mára tízezer darabosra duzzadt.
Tízezer üvegnegatívból áll a múzeum gyűjteménye, a lemezeket még a párától is óvni kell. A digitalizálásra váró képeket Hegedűs Krisztián általános igazgatóhelyettes mutatta meg hírportálunknak
Fotó: P. Pusztai Nóra
Bár korábban is volt már fotós a településen, 1898-ban nyitotta meg első műtermét a városban Sáray Szabó Albert. Több mint ötven éven át fordultak hozzá bizalommal a helyiek, műtermének padlásán nyolcezer üvegnegatívot találtak, melyek a múzeumba kerültek.
– A szárazlemez negatívtechnikát könnyen lehetett használni, a korábbiaktól eltérően ezt már gyáripari módon készítették, ezzel el is terjedt az amatőr fotózás. Azelőtt házilag készítették a fotósok az emulziós folyadékot – mondta Hegedűs Krisztián, a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ igazgatóhelyettese.
A századforduló után az emberek már jobban meg tudták fizetni, hogy magukat vagy családjukat fotóztassák. Egyszerűen, jó minőségű képeket lehetett készíteni, ez jól látszik a fennmaradt darabokon is.
– Aszerint kategorizáltuk, amit ábrázolnak. Vannak portrék elsőáldozókról, illetve bálozókról, katonákról, de akadnak családi fotók és településről készült képek is. Ez néprajzilag és történetileg is nagy érték.
A kulturális antropológiában hasznos: a viseletek, öltözékek, arcok, arctípusok különbségeit is felfedezhetjük – fogalmazott az előnyökről.
A technika sérülékenysége nemcsak az üveg mivolta, hanem a külső környezeti tényezők is.
– Nagy ellensége a páratartalom, a széleken könnyen megindul az ezüstösödés, úgy néz ki, mintha rozsdásodna. Végre sikerült olyan technikát találni, amivel digitalizálhatjuk ezeket. Egy bevilágító asztal és a fényképezőgép segítségével dolgozunk – tette hozzá.
Még talán éppen időben sikerül digitális formában a lakosság elé tárni a képeket, hiszen akadhatnak olyanok, akik rokonaikat felismerhetik azokon.
– A negatívval sokáig nem tudtunk mit kezdeni, nem tudtuk megmutatni, egyre kisebb az esély, hogy családtörténetek kapcsolódjanak hozzájuk.
Fotó: P. Pusztai Nóra
A korábbi helytörténeti kutatások alapján néhány személyt sikerült beazonosítani, főleg azok közül, akik a társadalomban fontos szerepet töltöttek be és máshol is megörökítették őket – fejtette ki Hegedűs Krisztián, majd hozzátette: a digitalizált üvegnegatívokra igazán nagy kincsként majd az utókor tekinthet, amikor a régi időket felidézve, azt összefoglalva mutatnák be az akkor élő embereket.
Újabb kiállítást tervez a múzeum
Számtalan különleges arcszőrzet tűnik fel a fotókon, mely jó alapot ad a kor divatirányzatainak kutatására. A tervek között szerepel egy borbélykiállítás szervezése, a múzeum ugyanis néhány éve egy komplett műhelyt vásárolt.
– Ezt egészítenénk ki, hiszen csak végig kell nézni a fotókon, és különböző bajuszok, szakállak tűnnek fel – mutatott előre Hegedűs Krisztián, a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ igazgatóhelyettese.
