Máig élénken él a szolnokiak emlékezetében az Aranylakat

A megyeszékhely nem nagyon dicsekedhet igazán hosszú múltra visszatekintő és ma is működő kocsmákkal, vendéglőkkel. Amint azt Kis Krisztián Bálint történész a szolnoki vendéglátás múltjáról szóló tanulmányában megírta: 1938-ban, a második világháború előtti utolsó békeévben rengeteg, összesen százhúsz ilyen intézmény működött a városban.

Sajnos napjainkra legtöbbjüket szinte nyom nélkül elmosta az idő.

A konyhájáról híres Rőt Ökör, a Nagylábú, a közeli laktanya katonáinak törzshelye, egyben gyakori verekedések és bicskázások színhelye, továbbá a Kispipa, a Magyar Király, a Fehérló, vagy a Nemzeti, a Bolond Miska és társai mára jórészt eltűntek, lebontották, vagy másra használják épületüket. Emléküket régi feljegyzések, fakult fotográfiák mellett esetleg olyan legendák őrzik, mint a Három Rózsa tulajdonosának gyönyörű lányairól szóló történet, vagy a Jókait is vendégül látó Adler, később Gólya kocsma nemzedékek óta közterületként használt neve.

De nyom nélkül odalett az a nevezetes kocsma is, ahol 1847 őszén Kossuth Lajos vigasztalta magát azért, mert az Indóház megnyitásakor nem engedték szóhoz jutni.

Az igazán régi vendéglátás emlékei közül talán csak a százhúsz éve működő nevezetes Aranylakat élte túl úgy a huszadik századot, hogy szinte mindig vendégeket fogadtak benne. Egykori tulajdonosa, az 1864-ben Kassán született és 1919-ben a vörösök által Szolnokon meggyilkolt Stögermayer Antal nem volt akárki, ahogy emlékét Kósa Károly helytörténész is megörökítette. Világot látott, művelt emberként 1912-ben Halak, vadak elkészítése címmel még egy máig nagy becsben álló szakácskönyvet is kiadott, emellett amatőr festőként, művészeket támogató mecénásként és szenvedélyes vadászként is ismerték.

Mindent tudott a mesterségéről, így messze földön híres volt a vendéglője, amely egy hosszan elnyúló, földszintes, sárga épület volt a mai Tiszaliget bejáratánál, és három terme mellett egy tágas kerthelyiséggel is rendelkezett.

Stögermayernek ezen kívül halászmesterként a Szabadság téren volt egy halcsarnoka, ahol egy visszaemlékezés szerint gyakran láthatták őt személyesen is ténykedni, továbbá ő vezette a vármegyei kaszinó éttermét is. Bár eredeti vendéglője a második világháború áldozata lett, az itteni vendéglátás hagyományát a helyén emelt modern utódai is továbbvitték, így ma ezt az intézményt tekinthetjük Szolnok egyik legrégebbi ilyen emlékének.

Hétfőig nevezhetik kedvenc helyeiket

Olvasóink február 14-éig nevezhetik kedvenc Jász-Nagykun-Szolnok megyei törzshelyüket. Hírportálunkon kitölthető a nyomtatvány, a véglegesítéshez a fotó feltöltése után három kategória közül kell választani (megyeszékhely, város, község). Február 28-án szavazással egybekötött nyereményjáték indul. Kategóriánként a legtöbb szavazatot kapott hely egymillió forint értékű reklámcsomagot kap. A szavazók között százezer forint pénzjutalmat sorsolunk ki.