Világhírű hollywoodi produkciók alapját adták George Pal trükkjei

– Mi adta az ötletet a dokumentumfilm elkészítéséhez?
 

– Hat évvel ezelőtt elindítottunk egy filmfesztivált a városban, és ehhez olyan filmest kerestem, akinek van helyi vonatkozása. Korábban sosem hallottam George Palról, Cegléden ugyanis már a feledés homályába veszett a múlt század elején született filmrendező emléke. Ez voltaképp nem meglepő, hiszen csak hatéves koráig élt itt. 

A róla szóló életrajzokban viszont mindenütt szerepel, hogy városunk szülötte. 

– Ahogyan keresgéltem az őt bemutató filmek után, rá kellett jönnöm, hogy ilyet aligha találok. Innen jött egy olyan dokumentumfilm megvalósításának gondolata, amely szerteágazó munkásságát idézi fel.
 

– Sokatmondó idézet a produkcióból, miszerint „bármit láthatunk, csak ügyesen kell láttatni”. George Pal az illúziónak és az animációnak volt a mestere.
 

– Így igaz. Tudni kell, hogy a kézzel rajzolt és a bábanimációs filmek egyaránt úgy készülnek, hogy kockánként lefényképezik a mozgásokat. Az emberi szem huszonnégy egymás utáni képkockát már mozgógépnek lát. Ezzel a műfajjal a híres producer egy sajátos világot teremtett. Ő ráadásul nemcsak mozgatta a bábokat, hanem cserélgette a végtagjaikat és a fejeket. Az aprólékos munka miatt nem véletlen, hogy egy ötperces bábanimációs alkotás akár több hónapig is készült.

– Kevesen tudják, hogy George Pal már az 1940-es években foglalkozott a űrutazás gondolatával. A szemfényvesztőben ennek a momentumnak is hangsúlyos szerepet szántak.
 

– A világegyetem és a holdutazás ábrázolása a legmegdöbbentőbb alkotásai közé tartozott. Mintegy húsz évvel később ugyanis nagyon hasonló képsorokat láthattunk, amikor megtörtént a holdralépés. George Pal ezzel együtt megalkotta az űrbázisok képi világát is. Mi több, tőle származik a főcím „beúszó szövegének” ötlete, amelyet később a Csillagok háborújában is felhasználtak. 

Filmes megoldásai tehát alapul szolgáltak számos világhírű alkotásnak, a Star Trek ugyancsak merített a trükkjeiből.– Az időgép fogalmát szintén neki köszönhetjük. A jellegzetes masinát mégis sokan a Vissza a jövőbe című trilógiából ismerik. Általános dolog az egyes történetek megalkotásánál a korábbi, jól bevált ötletek átültetése?
 

– A film világában ez teljesen elfogadott. Egyébként, az elmúlt években is készült filmbeli időgép, amely majdnem ugyanúgy nézett ki, mint amit George Pal megépített.
 

– Az animáció legendás alakja a bűvészet világához is vonzódott, ő volt a Houdini (1953) című film producere. Érdekesség, hogy ebben Tony Curtis játszotta a főszerepet, aki szintén magyar gyökerekkel rendelkezik. Mennyire ápolta a magyarságát George Pal?
 

– Az egyik fiával, Daviddel, már volt alkalmam beszélgetni erről. Tőle tudom, hogy édesapjának nagyon fontos volt a szülőhazája, családi házuk tele volt magyaros motívumokkal. A hazánk iránti szimpátia a filmjeiben is visszaköszönt. A csárda, a pusztai élet, a népviseletbe öltözött emberek mind-mind megjelennek a képkockáin. Figyelemre méltó az is, hogy szinte valamennyi produkciójában találni magyarokat.– Lesz folytatása a filmjének?
 

– Habár terveztünk harmadik epizódot, a forgatás nehézségekbe ütközik. Igyekszünk pénzt szerezni a munkához. A célunk az, hogy a következő részt George Pal fiával, az Egyesült Államokban élő David Pallal forgassuk le. Óriási élmény lenne, ha ez sikerülne, hiszen általa rendkívül hiteles információkat tudhatnánk meg az édesapjáról. Bízom benne, hogy egyszer megvalósul a régen várt találkozás.