2023.11.11. 10:00
Szolnokra került a Budai krónika egyik másolata
Rendhagyó könyvbemutatót tartottak a minap a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban. Az eseményen az intézmény igazgatónője, Czakóné Gacov Katalin ünnepélyes keretek között vehette át hazánk első nyomtatott kötetének hasonmás kiadását, Hess András 1473-ban készült Budai krónika című művét.
Farkas Gábor Farkas izgalmas előadást tartott a Budai krónika keletkezésének hátteréről
Fotó: Hartai Gergely
– Abból az apropóból vagyunk ma itt, mert 550 éves az első Magyarországon nyomtatott könyv, a nevezetes Budai krónika, melynek hasonmáskiadása az Országos Széchenyi Könyvtár gondozásában jelent meg – vázolta az európai léptékkel mérve is nagyszabású alkotás hátterét a program kezdetén Vona-Gődér Krisztina. A Verseghy Ferenc Könyvtár kommunikációs munkatársa beszédében elmondta, a kötet legújabb kiadását Farkas Gábor Farkas művelődés- és könyvtörténész és Varga Bernadett irodalomtörténész szerkesztette.
– Az Országos Széchenyi Könyvtár vezetése azzal tisztelt meg bennünket, hogy egy hasonmás díszkötetetajánlott fel nekünk. Ugyanakkor nem csupán mi részesülünk a megtiszteltetésben, az ország 19 vármegyei könyvtárába és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba is juttatnak a művekből, így tisztelegve Hess András munkássága előtt – taglalta Vona-Gődér Krisztina.
Fotó: Hartai Gergely
A beharangozó után Czakóné Gacov Katalin könyvtárigazgató Farkas Gábor Farkastól vehette át a szolnoki bibliotékának szánt tiszteletpéldányt.
Ezt követően az új kötet szerkesztője lépett a hallgatóság elé, hogy izgalmas információkat osszon meg az eredeti alkotás keletkezésének kulisszáiról.
Farkas Gábor Farkas előszavában kiemelte, fontosnak tartották, hogy hazánk minden szegletébe kerüljön egy-egy díszpéldány, melyek eredeti változatából jelenleg tízet ismerünk.
– Sokszor megjegyzik, hogy ilyen kevés maradt fenn, és a mai könyvkiadás számait nézve ez valóban nagyon alacsony számnak mondható. Ugyanakkor az első német könyvből csak egy töredékpéldányról van tudomásunk, az első svájci nyomtatványból ugyanennyit ismerünk – hívta fel a figyelmet a szakértő.
A könyvtörténész úgy véli, Hess András azért tudta kiadni könyvét, mert a korabeli Európában komoly igény mutatkozott arra, hogy információkat szerezzenek a magyarokról és történetükről. Mátyás király uralkodása és a cseh koronáért folytatott küzdelme, valamint a török veszély a kontinens játékterére emelték hazánkat. E tekintetben a Budai krónika leírásai megmutatták Magyarország arcát Európa felé.
A könyv ezenkívül számos más részletet is elárul. Például, hogy 1473-ban, pünkösd vigíliáján nyomtatták, mely június 5-ére esett. A mű nyomdai munkáit Hess András 1471 augusztusában kezdte meg, és másfél évig dolgozott rajta. A nyomdász 1472 elejére jutott el a végéig, V. László történetéig. Legfontosabb támogatói viszont, élükön Vitéz Jánossal, házi fogságba kerültek, ezért egy időre le kellett állnia a nyomtatással
– tette hozzá a szakember.
Farkas Gábor Farkas mondandójában egy másik érdekességre is kitért. Mintegy harminc évvel ezelőtt derült csak fény arra, hogy a Budai krónika nem 133 oldalból, hanem valójában 140-ből áll. Hét oldal nyomtatott szöveg tehát hiányzik belőle: az elejéből kettő, a végéből pedig öt lap maradt ki.
