A hagyományőrző disznóvágás és egy fodrászat is bekerült a rákóczifalvi értéktárba

Már hagyomány Rákóczifalván, hogy a kultúra napán, azaz január 22-én mutatják be a helyi értéktárba előző évben felvett értékeket. Így volt ez idén is.

Hétfő este a Varsány Közösségi Házban megtartott rendezvényen ismertette Császiné Csáti Réka igazgató az értéktár bizottság döntésének eredményét.

Ezúttal négy falvai jellegzetességgel gyarapodott a települési értéktár

Egyik újonnan nyilvántartásba vett érték az Együtt Egymásért Rákóczi Klub által életre hívott hagyományőrző disznóvágás. Az első disznóvágást 2006-ban, az iskola tőszomszédságában lévő épület udvarán rendezték meg. A klub tagjai célul tűzték ki, hogy évről évre megmutassák a hagyományos, paraszti háztartásokban szokásos húsfeldolgozást a malac leölésétől a perzselésen, bontáson keresztül a hurka és kolbász töltéséig. 

A vágás előtti napon minden eszközt, berendezést elszállítottak a közösségi házba, elrendezték a disznóvágás helyszínét. Ezzel párhuzamosan szervezték a disznótoros mulatságot, amelyre a disznóvágás másnapján került sor közel háromszáz vendég részvételével a sportcsarnokban. Meghívókat készítettek, személyesen hívták meg az iskola diákjait és az óvodásokat. A különféle klubokkal egyeztetve megszervezték a műsort. Gondoskodtak a sportcsarnokban a helyszín előkészítéséről. A tor napján hajnalban kezdődött a vágási munka, fel is dolgozták a hízókat. Amikor délután mindennel elkészültek, átvittek a finomságokat a vendégvárásra a sportcsarnokba. Tették mindezt 15 éven keresztül, csak a koronavírus járvány miatt telt el tél disznótor nélkül a városban. A klubvezető Kőrösi Sándorné Erzsike halálával sajnos végleg megálltak a darálók, kések, hurkatöltők, annál is inkább, mert a klubtagok is kiöregedtek, megfogyatkoztak.

Immár az értéktár része a Hovanyecz-féle fodrászat is

A Rákóczi úton található régimódi, küllemére is szép épület ad otthont hosszú ideje a hajvágó szalonnak. Különlegessége, hogy 1946 óta ugyanazok a Szűcs Illés asztalos mester készített bútorok állnak benne. Idősebb Hovanyecz János borbélyként, majd a család több generációs tagjai már tanult fodrászként művelték ezt a szakmát a településen. Hovanyecz Béláné Marika 1968-ban fodrász tanulóként kezdte itt pályafutását, és azóta is tevékenykedik.

A csigasodrás jelentőségét is méltatják

Helyet kapott az értéktárban a csigasodrás visszatanítása is, e programról többször hírt adtunk mi is. A kilenc éve működő Örök Ifjak Csoportja rendszeres találkozóikon kezdetben kizárólag csigatésztát sodortak, eleinte saját maguknak, később a helyi iskolások bevonásával. Hajdanán a levestészta otthoni elkészítése teljesen hétköznapi elfoglaltság volt, az idők során azonban kikopott a hétköznapokból. Az egykori tudás azonban újratanulható – ha van kitől. Ráadásul közösségi programnak sem utolsó.

A Szűz Mária Neve Templom is sokat jelent a helyieknek

Bekerült az értéktárba a Szűz Mária Neve Templom is. A katolikus templom 1893-ban épült fel, s kívüle még volt egy 1850-ben épített urasági kápolna, amelyet Wodianer báró temetkezési helyéül is használt. 1906-tól van plébániája, de önálló anyakönyveit 1904-től vezették. Az egyhajós római katolikus templom építésének évszáma a templomtornyon is olvasható. Külső megjelenésében egyszerű, a bejárat fölött magasodik a templomtorony, amelyen óra található. A templomtorony díszítése a félköríves záródású ablak fölötti díszítés. 

A templomnál helyezték el a hajdani Rákóczi vadászkastélyból származó Szűz Mária szobrot. A templom nyugati falába a kor szokása szerint okiratot és kortárs pénznemeket rejtettek el. Okirat van a kereszt gombjában is, amely az építkezés idejének eseményeivel foglalkozik. A kész épületet Jung János egri püspök szentelte fel 1893. november 19-én, Szűz Mária neve tiszteletére. Búcsús napja szeptember 12., Szűz Mária névnapjának ünnepe.

Az újdonságok a múlt évben kialakított Értékfalra is felkerültek.