Hírek

2005.08.01. 00:00

Szent és pogány érzések találkája

Lázin M. A.

[caption id="" align="alignleft" width="250"] 1899-ben még nem volt árvízi emléktábla. Holló Barnabás művét 1905-ben helyezték el.
[/caption]Három betű egy márványlapon
A Ferenciek terének egyik legszebb pontja a névadó szerzetesrend temploma. Az egyház elődje 1250 és 1260 között épült gótikus stílusban. A mohácsi csatavesztés évében, azaz 1526-ban a portyázó törökök Pestet is földúlták, a templomot felgyújtották. Eleink viszonylag sokáig, 1537-ig vártak a felújítással. Ám az ismét megszépült templomnak nem örülhettek sokáig, 1541-ben ugyanis Budával együtt a bal parti város is török megszállás alá került. Az épületet dzsámivá alakították, tornyáról pedig a müezzin hirdette Allah igéit. Buda 1686-os visszafoglalását követően a ferencesek ismét birtokba vették régi egyházukat, majd megunva a régit, 1727-ben egy új építésébe fogtak. A ma is látható barokk stílusú isten házát 1743-ban szentelték föl. A szentély és a templom hajójának egy része alatt kripta húzódik. Ide temették az 1849. október 6-án vértanúhalált halt gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Az önkényuralomtól félve nevét csak G. B. L.-ként rögzítették a befelé fordított márványlapon.

„Óriási szerencsének tartom, hogy ez a környék szinte érintetlenül vészelte át az elmúlt évtizedeket. Ugyanakkor az egykori konflisokat sajnálom. Sokkal szebbek voltak, mint ma a gépkocsik.” Turcsán György (38) vállalkozó


[caption id="" align="alignright" width="250"] Százhat év alatt szinte semmi nem változott. Talán csak a reklámok hiánya szembeszökő.
[/caption]Bazárt raktak a templom mellé
A ferences templomokat már messziről meg lehet ismerni. Ugyanis a barátok a középkortól fogva egyházaik tornyait nem előre, hanem hátra, a sekrestye mellé állították. Így történt ez Pesten is 1758-ban. A ma látható, gazdagon faragott, romantikus kősisak azonban nem a barokk korból származik. Ezt Wieser Ferenc tervei szerint Schuster Károly kőfaragó és Szandházy Károly szobrász készítette el 1861 és 1863 között. A háborúban megsérült és az idő által elkoptatott részeket Thurszky Béla újította fel 1969-ben. A templom mellett korábban rendház állt, ám ezt 1876-ban lebontották. Az üres telken Frey Lajos tervei alapján Kéler Napóleon építette fel 1867-77 között a háromemeletes ferences bazárt. Tágas, L alakú udvarán üzletek nyíltak, továbbá egyben átjáróként is szolgált a térről a Kossuth Lajos utca felé. A körben kialakított boltokat a rend adta bérbe. Az utcai fronton kegytárgyakat, míg bent ruhákat, fehérneműket, illatszereket, kelméket, fűszereket és könyveket árultak. A bazárt az államosítások idején vették el az egyháztól.

A Ferenciek terét legegyszerűbben a róla elnevezett metrómegállón leszállva lehet megközelíteni. Ha itt járunk, mindenképp tekintsük meg az 1837-es nagy pesti árvíz templomfalon látható emléktábláját.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!