2008.03.17. 19:16
Törvény lett a nép szava
Eltörölték hétfőn a parlamentben a március 9-i népszavazáson elsöprő többséggel elutasított vizitdíjat, kórházi napidíjat és a tandíjat. A kieső összeget nem pótolják.
A népakarat kifejezése legalább három évig köti az országgyűlést fotó: Kallus György
[/caption]Végrehajtotta hétfőn a választók akaratát a parlament koalíciós többsége: a március 9-i országos ügydöntő népszavazás eredményének megfelelően, a kormány által benyújtott törvényjavaslat szerint április 1-től eltörölték a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat. Az ellenzék tartózkodott. A népakarat kifejezése legalább három évig köti az országgyűlést. Amúgy a referendumon feltett három kérdés értelmében csak 2009. január 1-től lett volna kötelező megszűntetni az említett díjakat. A sietséget Horváth Ágnes egészségügyi miniszter azzal magyarázta, hogy meg akarják kímélni az ágazatot az esetleges konfliktusoktól.
Gyorsított intézkedést ígért Hiller István oktatási miniszter is, hiszen a kormány javaslata értelmében a hallgatóknak szeptemberben már nem kell tandíjat fizetniük. Az a körülbelül kétszáz, mesterképzésben részt vevő diák, aki a tandíjat már befizette, hamarosan visszakapja a pénzét. „A március 9-ei népszavazással, és annak következményeivel jelentősen csökkent annak a lehetősége, hogy érdemi adócsökkenést lehessen végrehajtani Magyarországon” – mondta tegnap Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök újból arra szólította fel az ellenzéki képviselőket, hogy mondják meg, honnan kívánnak elvenni, milyen állami szolgáltatást vagy jóléti kiadást nem kívánnak a későbbiekben finanszírozni, amely megteremti a kieső díjak összegének forrását.
„Amin Gyurcsány Ferenc már két hete vergődik, az a költségvetés egy ezreléke” – szögezte le Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: ennél már sokkal nagyobb összegeket is csoportosítottak át kormányok természeti csapás, válság idején, és amelyik erre nem képes, az nem való kormányzásra. Megjegyezte: az ellenzék még javaslatokat is adott, tehát az sem lehet kifogás, hogy ne lett volna alternatíva. „Több mint 3 millió embert nem lehet szimplán megtévesztettnek bélyegezni. Ne a választópolgárokra haragudjon azért, mert sikertelen a politikája” – hangsúlyozta Navracsics.
Döntöttek tegnap a fideszes képviselők által benyújtott javaslatról is. Az ellenzéki párt a költségvetésben 15,8 milliárd forintos átcsoportosítást forszírozott, elsősorban kormányzati PR- és protokollkiadásokból, míg 2009-től a játékadóból befolyó mintegy 41 milliárd forintot fordított volna oktatási és egészségügyi fejlesztésekre. Ezt a kezdeményezést azonban a kormánypárti többség leszavazta. Ez nem meglepő, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már a népszavazás estéjén megerősítette: a kieső díjakat a költségvetésnek nincs módjában, a kormánynak pedig nincs szándékában visszapótolni.
„Ha a kormányzati negyed luxusberuházásra elő tudta volna teremteni a kormány a 142 milliárdos keretet, akkor most a háziorvosok, a kórházak és a felsőoktatási intézmények kompenzálását is meg lehet ebből oldani” – mondta tegnap Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője „A kormányzati negyedre szánt pénzből nem lehet pótolni a bevételkiesést, mivel ez az összeg nem áll rendelkezésre” – így reagált a kormányszóvivő az ötletre. Daróczi Dávid szerint 142 milliárd forintot ugyanis magánbefektetők biztosították volna.
Újabb hat népszavazás a láthatáron?
„Az Országos Választási Bizottság tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy az Alkotmánybíróság hat népszavazási kezdeményezést hagyott jóvá jogerősen” – mondta tegnap Szigeti Péter, a testület elnöke. Szili Katalin házelnök az üggyel kapcsolatban ismertette: április 14-ig kell dönteni arról, elrendelik-e a népszavazást ezekben a kérdésekben.Az MSZP kezdeményezései között szerepel többek között: szűnjön meg a képviselők elszámolási kötelezettséggel nem terhelt költségtérítése; az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség ne legyen összeférhető. A Fidesz pedig azt szeretné, hogy kötelező legyen a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és a képviselők vagyongyarapodásának évenkénti vizsgálata.
Az MSZP kezdeményezései között szerepel többek között: szűnjön meg a képviselők elszámolási kötelezettséggel nem terhelt költségtérítése; az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség ne legyen összeférhető. A Fidesz pedig azt szeretné, hogy kötelező legyen a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és a képviselők vagyongyarapodásának évenkénti vizsgálata. A népakarat kifejezése legalább három évig köti az országgyűlést fotó: Kallus György -->
