Kivel van az Erő?

Ezen pedig az sem sokat segít, hogy amúgy tényleg elég jó a kardvívótechnikája. Egy időben pedig mindenáron meg akart győzni némelyeket, hogy csatlakozzanak az általa üzemeltetett vállalkozáshoz, pont úgy, mint egy erőszakos HR-es.

De mégis csak kell, hogy legyen valamilyen trükkje, amivel lépten-nyomon megvezet. Különben mi a csudát kerestem volna a minap az egyik szolnoki moziban, a legújabb Star Wars-film bemutatóját várva? Popcorn betárazva, annak mindig kíváncsian várom az ízét, az ásványvizes üveg a hónom alatt. Ugrásra készen figyelem a jegyszedőt, aki egyelőre birodalmi rohamosztagosként magasodik előttem.

Versenytársaim is gyűlnek, együtt készülünk a rohamra. Elszántságunkat tükrözi, hogy egy kisfiúnál hirtelen egy szivacs lézerkard is előkerül, suhint vele párat. Úgy térek ki az egyik csapás elől, hogy a jedi mester, Yoda is biztosan elégedetten csettintett volna.

Aztán felpattan az ajtó, s irány a nézőtér. Peregnek a filmkockák, néha a pattogatott kukorica is célt téveszt, tényleg tátott szájjal figyelünk. Az idősebbek a hét látott rész után a régi varázst keresik, a fiatalok meg kíváncsiak az űrcsatákra, s talán tudni szeretnék, mi lehetett az, ami annak idején elvarázsolta a szüleiket.

Hogy megtalálták-e rá a választ, azt nem árulom el. De a Csillagok háborúja-életérzés miatti közös mozizás mindannyiunknak nagy élmény volt ott, a nézőtéren. Nekem már nyolcadszor ebben a sorozatban.
Ja, és a popcorn is teljesen rendben volt aznap este.