3 kép 3 történet Szolnokról – Nosztalgiázzon velünk!

A Kádár cukrászda

A Tünde cukrászdát egészen biztosan minden szolnoki ismeri, vagy ha mást nem, hallott már róla. Igaz, ma már ennek is hűlt helye, a mai Szapáry utca elődjében, a hajdani vízimolnárokról elnevezett Molnár utcában már az 1850-es évek környékén volt cukrászda, mégpedig a fentebb említett cuki helyén.

Ez volt az a bizonyos Kádár cukrászda, mely akkoriban igen nagy népszerűségnek örvendett. Fogalom volt nemcsak Szolnokon, hanem az egész országban.

Annak idején az a mondás járta: „Szolnokot a Művésztelep, a Tisza Szálló és a Kádár cukrászda miatt érdemes felkeresni”. A legfőbb vonzereje pedig az volt, hogy itteni sütik nem az abban az időben szokásos, bécsi receptek szerint készültek, hanem a Párizsban divatos zselés különlegességeket kínálták.

A cukrászda egészen a második világháborúig virágzott, akkor viszont utolérte az államosítás. Később Tünde presszó néven működött, amit kellemetlen körülmények között az 1990-es évek közepén bezártak, és bár idővel újra nyitották, sokáig működött is, ma viszont már csak emlék.

A Damjanich uszoda

1949 március 15-én avatták fel Szolnok strandfürdőjét, ami nevét a szolnoki csata százéves évfordulója alkalmából, Damjanich János tábornokról kapta. Az első időkben a Tisza Szálló termálvizével töltötték fel a medencéket, a vizet pedig a megyeházán keresztül vezették ide. Később egy új fúrt kúttal megújították az uszoda vízellátását.

A fürdő olyan népszerű és látogatott volt, hogy 1967-ben fedett uszodát építettek, hogy télen is csobbanhasson a nép. A korábbi tribün az új fedett medence fölé került, ahol a Szolnoki Dózsa pólócsapat meccsein oly sokszor izgulhattak a szurkolók.

A 90-es évek közepétől kormányrendelet írta elő a hidegvizes medencék korszerűsítését, és bár még többször módosították is a rendeletet, a Damiban a 2006-os végső határidőig sem végezték el a szükséges munkálatokat, nem állt rendelkezésre a felújításhoz szükséges összeg.

Így végül 2007-ben a vízvisszaforgató berendezés hiánya miatt a szolnokiak nagy bánatára bezárták az uszodát, 2009-ben pedig le is bontották.

A Széchenyi lakótelep

A lakótelep első lakásának első eleme 1975. március 15-én került a helyére, 1977. január 18-án pedig már első lakóit üdvözölhette az első átadott, másfél szobás lakás. Elsőként egy háromtagú család költözhetett be, a következő években még több mint hatezer lakás épült, a városrész kb. huszonöt ezer embernek ad ma is otthont.