Győzelmével újabb lépést tett a dobogó felé az Újszász

Ehelyett úgy jártunk, mint azok a mozinézők, akik az előzetes alapján választanak filmet: megnéztük, egynek jó volt, de nem hagyott bennünk különösebben mély nyomot, mert hiába vártuk az igazi csattanót, az elmaradt.

Emlékeznek még arra a hajlakkreklámra, amelyben egy csinos, filigrán hölgy azzal kérkedik, hogy a haja a legzordabb időjárási körülményeknek is ellenáll? Nos, a készítők nem voltak elég bátrak, ezért Újszász helyett számos európai nagyvárosban forgattak inkább, nehogy a termékük jól befürödjön.

A tószegi futballistáknak azonban nem volt választásuk, szombaton a Zagyva-parti kisvárosban kellett pályára lépniük, amely ezúttal a fagyosabb arcát mutatta. Tóth Tamás tanítványainak láthatóan nem is volt ínyére a csípős, hideg szél, talán ezért is láttak hozzá megkésve a bemelegítéshez, ami hamar visszaütött…

Sebességben rendre elmaradtak a hazaiaktól, akik ráadásul duzzadtak az önbizalomtól. Gazdag Gyula már a 2. percben elengedett egy jó harmincméteres lövést, ami ugyan célt tévesztett, de a következő kísérlete már pontos volt: egy bedobást követően Kovács Tamás tartotta meg elöl a labdát, majd a középen érkező Gazdaghoz passzolt, aki kapásból, mintegy tizennyolcról kilőtte a jobb alsót, 1–0.

A korai gól láthatóan felrázta a vendégeket, akik Bodnár Sándor révén csakhamar kiegyenlíthettek volna, de a támadó ziccerben a passz mellett döntött, ezzel elszállt a sansz – jó ideig nem is néztek kapura.

Az Újszász nyomott, többször is gólhelyzetbe került, de valami apró nüansz mindig hiányzott az előny növeléséhez. A 30. perc környékén Kocsis Bálint váratlanul a földre rogyott, az újszászi támadónak egy szerencsétlen mozdulat következtében bedagadt a bokája, azonnal le kellett cserélni.

Ez némiképp megtörte a hazaiak lendületét, amit a túloldalon Pap Viktor kis híján kihasznált, léc alá tartó lövését azonban Kovács György szögletre ütötte.

A térfélcserét követően is az Újszász volt a kezdeményezőbb, többször is százszázalékosnak tűnő helyzetbe került, de Gyurkó Gábor bravúros védéseivel egészen a végéig meccsben tartotta csapatát.

És lám, a hazai mezőnyfölény ellenére a 81. percben ugyancsak egyenlítési lehetőség adódott a Tószeg előtt, a csereként beálló Kása Gábor gyakorlatilag az első labdaérintéséből gólt szerezhetett volna, ha kicsit is jobban koncentrál a labdaátvételnél.

Az óra lepörgött és az eredmény már nem változott, ami azt jelentette, hogy az Újszász idén kilencedszer győzött, így a jövő héten immár a dobogóért küzdhet meg a Jászárokszállással.

ÚJSZÁSZ–TÓSZEG 1–0 (1–0)

Újszász, 100 néző. Vezette: Nagy Zoltán (Vásár Béla, Vágó Anikó).

ÚJSZÁSZ: Kovács Gy. – Veréb V., Szurmai, SZABÓ A., Veréb D. – BALÁZS, Dóra – Pongrácz (Fekete T., 81.), KOCSIS B. (Jánosik, 33., Szabó G., 90.), GAZDAG – Kovács T. (Paplanos, 88.). Edző: Mérész Zoltán.

TÓSZEG: GYURKÓ – Grúber, Mészáros G., Urbán-Szabó, Korsós (Kása G., 80.) – Kása S., Bodnár, Kiss B. (Nagy M., 87.), Papp D. (Csathó – a szünetben) – Pap V., Kurucz (Major, 71.). Edző: Tóth Tamás.

GÓLSZERZŐ: Gazdag (4.).

MÉRÉSZ ZOLTÁN: – Kocsis Bálint kiválásáig uraltuk a mérkőzést, a gólunkat is ebben a periódusban lőttük. Ezután egy kis törés keletkezett a játékunkban, amit csak a második félidőben sikerült befoltoznunk.

– Onnantól kezdve ismét nyomást gyakoroltunk az ellenfelünkre, azonban vagy az utolsó passzok hiányoztak, vagy egy-egy kapusbravúr akadályozott meg minket az újabb gólszerzésben, mindezek ellenére is megérdemelten nyertünk. Gratulálok a Tószegnek a jó őszi szerepléshez!

TÓTH TAMÁS: – Először is, mielőbbi felépülést kívánok a bokasérülést szenvedő Kocsis Bálintnak! Rátérve a mérkőzésre, a pálya alkalmatlan volt a futballra, ugyanakkor ez nem lehet mentség a mai akaratgyenge, elképzelés nélküli játékunkra.

– Nagy lehetőséget szalasztottunk el, egy újabb győzelemmel ugyanis teljesen elszakadhattunk volna az alsó régiótól.

Pabar Gyula