Évadnyitó Francia körkép a Szimfonikusokkal

A nagyjából száz évvel ezelőtti párizsi zene legnagyobbjainak műveiből kaptunk egy nagy csokorravalót, híres művekkel, szinte iskolapéldákat. E korszak egyik jellegzetessége, hogy a többi művészeti ággal együtt élt, egymásra hatottak – impressziókat adtak egymásnak.

Az első mű, Claude Debussy „Egy ­faun délutánja” – nyitány (egy háromrészes szimfónia első tételének szánta eredetileg) Mallarmé verse hatására született – ami a költő tetszését is elnyerte.

Maurice Ravel Pavane egy infánsnő halálára című alkotása a francia régizene hagyományaira utalóan egy tánc­sorozat, azonban saját stílusában megírt variációfüzér is. A zenekari változat nagyon színes, hiszen a hangszerelés a szerző egyik legnagyobb erőssége és szinte „védjegye”.

Ravel másik elhangzó alkotása, a „La Valse” Gyagilev párizsi balettegyüttese számára készült zene a bécsi keringő apoteózisaként.

Ezért számos utalás hallható annak a korszaknak a zenéjére, de természetesen átértelmezetten, új hangzásvilágban elhelyezve.

Szünet után Debussy La Mer (A tenger) című, legismertebb szimfonikus költeménye következett, mely az impresszionista programzene egyik példája. A zene megragadja a képzeletünket.

Végül Paul Dukas igazán ismert műve, Goethe verse (balladája) alapján írt nagyzenekari alkotása, „A bűvészinas” hangzott fel. A történet lényege, hogy a varázsló inasa úgy gondolja, hogy mindent megtanult a mesterétől, és míg ő távol van, varázslásba kezd, azonban az balul üt ki, és a helyzetet végül a betoppanó mester oldja meg.

A koncerten szinte kizárólag melankolikus, szomorú műveket adtak elő, bár ezek hangzásvilága igen színes volt, a rézfúvós és ütős hangszerek bőséges alkalmazásával. Jó előadást hallhatott a táblás házú hallgatóság – ez több mint négyszáz főt jelent, ami egy nyolc előadásos bérlet esetében igen jelentős siker.

A darabok előadása jól sikerült, bár sok esetben a kezdések/újrakezdések sejtelmesek voltak, mely érzést valószínűleg a nem egyszerre történő belépések is erősítettek. A nagy program a hallgatóságtól is komoly figyelmet igényelt.

Denke Gergely