Békési István két harcművészetet is oktat Szolnokon

– A szablyával való vívás nagy hagyományokra tekint vissza – kezdte mondandóját Békési István.

– Magyarország történelmében a középkorban a végvárakban kezdték meg rendszerszerűen oktatni a vívást. 1825-ben Széchenyi István és Wesselényi Miklós kezdeményezésére létrehozzák a Pesti Nemzeti Vívóintézetet, ami kuriózumnak számított akkor hazánkban.

– A mai napig él a hagyomány, hogy augusztus 20-án a katonatisztek a kardjuk meglengetésével tesznek esküt, és avatják őket tisztekké. Ezt a harcművészetet, a „Magyar Szablyavívást és a Borsody-vívórendszert” kiemelt nemzeti értékké nyilvánították, a távolabbi cél pedig, hogy hungarikummá váljon.

– Milyen hagyománya van a megyeszékhelyünkön, mikor kezdődött itt az oktatás?

– Közel hat éve, 2012. október 2-án alakult a Szolnoki Magyar Szablyavívó Iskola. Fontos számunkra nemzeti hagyományunk őrzése mellett a történelmi kardforgatás.

– Mi a Borsody László által alapított és tökélyre fejlesztett módszertant oktatjuk, amelynek lényege, hogy a régi klasszikus vívómozdulatokat ötvözi modern elemekkel. Az iskola folyamatosan részt vesz Szolnok város életében, kiállítások és bemutatók megtartásával.

Négy esztendeje és 2016-ban időszaki kiállítást hoztunk létre a Damjanich János Múzeumban a „Magyar kard napja”, illetve a „Katona vívómesterek és a szolnoki sportvívás címmel”.

– Idén a 170 éves Magyar Honvédség ünnepe alkalmából szerveztünk programsorozatot, valamint G. Kiss Gyula katona vívómester táblaavatására, koszorúzására és a „Szolnoki katonavívók és vívómesterek” könyvbemutatójára is sor került.

– Négy éve folyik a harmad- és negyedéves hallgatók számára a kardvívás oktatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar szolnoki bázisán.

– Hogyan zajlanak az edzések, tartanak-e edzőtáborokat?

– Augusztusban nemzetközi szablyavívó és egyben kungfu tábort tartottak Kecskeméten, amelyen megyénkből Szolnok mellett Jászberény és Kisújszállás is képviseltette magát, de érkeztek lengyelek, horvátok, lettek, észtek, litvánok, valamint a Felvidékről és Erdélyből is.

– Naponta két edzés szerepelt a programban, és a tábor vizsgával fejeződött be. Nyáron is zajlanak szablyavívó és Wing Tsun Kung-Fu edzések, de teljes létszámmal szeptembertől fogunk dolgozni. Próbáljuk az iskolákkal felvenni a kapcsolatot, hogy osztályfőnöki, illetve történelemórák keretében megismerhessék a gyermekek a magyar szablyát, a vívást.

Mesterekké váltak

Békési István a szablyavívás mellett a Wing Tsun Kung-Fut is hasonló szeretettel és alázattal tanulja huszonnégy éve, illetve oktatja és vezeti megyénkben immár tizenöt esztendeje.

Mint elmondta, a Wing Tsun-t 65 országban közel egymillió ember gyakorolja. Magyarországon több, mint 30 éve működik a 9. nagymesterfokozatban lévő Dai Si-Fu Máday Norbert vezetésével.

Ez a keleti eredetű harcművészet nem igényel különösebb testi erőt, hajlékonyságot, bárki számára könnyen, gyorsan tanulható. A kellő technikával rendelkező gyengébb fizikumú férfi vagy nő is jó eséllyel veheti fel a küzdelmet a nála magasabb, súlyosabb, erősebb fizikumú ellenféllel.

Az augusztusi nyári táborban az 5. mesterfokozatban lévő Békési István tanítványa, Melnikoff Péter 1. mesterfokozatú mester lett, akárcsak a 6. mesterfokozatban lévő, Szabó Csabánál tanuló Szőllős Judit.