Apró vérszívók

Még szinte alig köszöntött be a nyár, az első kullancs támadásán már túl is vagyunk. Szívesen sétálunk, túrázunk a gyerekekkel a közeli és távolabbi erdőkben, fel is készültünk a vérszívók ellen. De mindhiába. A kullancsriasztó szerről néha úgy érzem, még inkább vonzza az állatokat és nem a várt hatást érjük el. Az évek alatt viszont tapasztalttá váltunk, ha kullancskiszedésről van szó. Azért emlékszem még, mikor legelőször megláttam a kislányom bőrébe befúródva a csúnyácska kis bogarat, ahogy a lábaival csapkodott, nem igazán voltam nyugodt. Nem volt idő sokat jajogni rajta, cselekedni kellett, az első mégis olyan volt mintha a fogamat húznák. Végül csak sikerült megszabadulni az élősködőtől és jöhetett az a néhány nap, amikor figyeltünk, hogy pirosodik-e.

Idén sem valószínű, hogy megússzuk további bogártámadás nélkül. Ahogy cikkünkben olvasható, döbbenetes módon elszaporodtak a kullancsok. Kedvezően hatott rájuk az enyhe tél és az elmúlt hetek csapadékos időjárása. Viszont a természetben lenni jó, kikapcsol és igazi felüdülés az árnyékos fák között csatangolni. A védekezés minden módját megragadjuk. Az osztálykirándulások és túrák alkalmával a gyermekeimnek a lelkére kötöm, hogy fújják be magukat, esténként át is nézzük őket. De ahogy megtudtam, a világos színű ruházat is hozzájárulhat ahhoz, hogy könnyebben észrevegyük a sötét kullancsokat. Talán idén ezt a praktikát is bevetem, hátha nagyobb sikerrel járunk.