Movemberem

Ha választanom kellene, a novembert mondanám. Az év hónapjai közül ezt kedvelem legkevésbé, a ködös, nyirkos, borongós idő nem járja nálam, legtöbbször csak átvészelem ezeket a heteket, már ilyenkor az ünnepekkel teli decembert várom. Egy ideje mégis mosolyra húzódik a szám, amikor a naptárban megpillantom a november közeledtét. Már október utolsó napjaiban felteszem a kérdést a férjemnek: idén is megnöveszted? Aztán harminc napig mókázok. Vigyorogva figyelem az arcát nagyon komollyá alakító, mégis kissé bohókásan festő, terebélyesedő bajuszát.

Ő ugyanis bajuszra gyúr. Évek óta csatlakozik a Movember mozgalomhoz, novemberben polcra teszi a borotváját és bajusznövesztéssel hívja fel a figyelmet a férfiakat érintő egészségügyi problémákra. De nemcsak úgy szőrmentén foglalkozik a témával, tanúsíthatom, hogy aktívan is tesz az egészségéért, időnként elmerészkedik az orvoshoz ilyen-olyan szűrésekre is. Lehet, hogy öregszik? Lehet! Én mindenesetre nem bánom, hosszú időre számítok még a segítségére. Tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy az én férjem bort iszik és nem vizet prédikál.

Apropó bor! Meg is kérdezem a házastársamat nyomban: miért is nem a Száraz november kezdeményezéshez csatlakozik évről évre ennyire lelkesen? Ha már növeszti az orra alatti szőrpamacsot, most aztán lesz min összeakasztani a bajuszunkat. Azt hiszem, mégis inkább szó nélkül hagyom! Nem veszem el a kedvét, örülök, hogy lelkesen őrzi a testi épségét.

Szerintem este erre koccintunk! Az ő és mindannyiunk egészségére!