Ország-világ

2020.07.23. 19:28

Közzétették a felvételi ponthatárokat

Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A jelentkezők háromnegyedét felvették valamilyen képzésre – ismertette Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a ponthatárok kihirdetése után tartott budapesti sajtótájékoztatón. A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon tájékozódhatnak a ponthatárokról.

Forrás: Shutterstock

A 2020 szeptemberében induló képzések ponthatárait este nyolckor hirdették ki, a teljes lista a Felvi oldalán érhető el. Ezzel eldőlt, hogy a több mint 91 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára. Azok a jelentkezők, akik megadták a mobilszámukat, SMS-értesítést is kapnak az eredményekről – számolt be korábban a Felvi.hu.

Az eredmény azonban nemcsak a fenti csatornákon, hanem a ponthatárok közzététele után az E-felvételiben is megnézhető. Mivel a szolgáltatónak nagyszámú üzenetet kell kiküldenie, ezért előfordulhat, hogy csak jóval a ponthatárok kihirdetése után érkezik meg az üzenet – hívják fel a figyelmet. Számos oka lehet még, ha valaki egyáltalán nem kap SMS-t, pl. tévesen adta meg a mobilszámát, esetleg az időközben megváltozott – tették hozzá.

Bódis József a sajtótájékoztatón elmondta: a nagy egyetemek nagyjából úgy szerepeltek az általános felvételi eljárásban, mint az elmúlt években. Ennek megfelelően

a felvett elsőéves hallgatók számát nézve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az első, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ.

Jelentősen előrelépve a Budapesti Gazdasági Egyetem idén a negyedik a rangsorban.

Az előző évhez képest tízezerrel kevesebb, mintegy 23 ezer a csalódott diák, a 91 460 jelentkezőből 68 112-en felvételt nyertek valamely általuk megjelölt képzésre. Közülük több mint 55 ezren államilag finanszírozott formában tanulhatnak.

Alapképzésre több mint 42 ezer hallgató került be, osztatlan képzésre több mint 7400, mesterképzésre több mint 12 300, felsőfokú szakképzésre pedig több mint 6100. Nappali tagozatra több mint 49 ezer diák járhat majd az általános felvételi eljárás eredményei szerint.

A legmagasabb pontszámot, 445-öt, idén a nemzetközi biztonság és védelempolitika szakon kellett elérni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

- mondta el Bódis József.

Második helyre, 433 ponttal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnök képzése került, míg harmadik a Semmelweis Egyetem ápolás és betegellátás (gyógytornász) képzése lett 430 ponttal. A legtöbb jelentkezőt a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, valamint az osztatlan tanári szakra vették fel.

A képzési területeket nézve alapképzésben első helyen a gazdaságtudományok állnak, amelyet az informatika és a bölcsészettudományok követnek. Negyedik a műszaki képzés.

Mesterképzésben idén 8 százalékkal magasabb a felvettek aránya, itt is első helyen az ELTE áll, amelyet a Debreceni Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.

Az államtitkár azt mondta: a koronavírus okozta járványhelyzet átalakította az életet, a veszélyhelyzetben az oktatóknak és a hallgatóknak át kellett állniuk a hagyományos oktatási módszerekről a távoktatásra, a digitális oktatásra. Mind a köznevelés, mind a felsőoktatás rendszere jól vizsgázott ebben a helyzetben – jelentette ki.

Hozzátette: amikor a jelentkezők beadták kérelmüket, még csak sejteni lehetett, hogy a vírus elérkezik Magyarországra, a jelentkezések után pedig az is kérdésessé vált, hogy lehet-e egyáltalán érettségit szervezni. Örömének adott hangot, hogy az érettségizők, felvételizők lendülete nem tört meg, és folytatódhatott a felvételi eljárás.

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese elmondta: az eljárás kizárólag elektronikusan folyt, a jelentkezők 90 százaléka már az ügyfélkapu segítségével hitelesítette felvételi kérelmét. A jelentkezési határidő február 15-e volt. Hozzátette: a felvételi eljárás során mintegy 490 ezer dokumentumot dolgoztak fel, emellett mintegy 514 ezer érettségi eredmény, 121 ezer nyelvvizsgaadat és 956 ezer pontszám szerepel az adatbázisban.

Jelezte: az OH legkésőbb augusztus 5-ig megküldi a besorolási döntést a felvi.hu oldalra. Ezután a felsőoktatási intézmények is megküldik a felvételi döntésüket, és tájékoztatják a beiratkozással, évkezdéssel összefüggő teendőkről a leendő elsőéveseket.

Pótfelvételi idén is lesz, akit nem vettek fel, vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, még adhat be kérelmet.

Idén – az elmúlt évektől eltérően – állami ösztöndíjas formában több képzési területre is lehet jelentkezni a pótfelvételi eljárásban. Ezek között említette az agrár, a gazdaságtudományi, az informatikai, a műszaki és orvosi és egészségtudományi szakokat, a pedagógusképzést, a társadalomtudományokat, valamint a magyar intézmények határon túli képzéseit.

Jelezte:

a pótfelvételi is elektronikusan folyik majd, az általános eljáráshoz hasonlóan.

Az elnökhelyettes kitért azokra a kormányzati intézkedésekre is, amelyeket a koronavírus-járvány miatt hoztak. Ismertette: a kabinet áprilisi döntése alapján, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz, de az oklevél megszerzésének feltételéül előírt nyelvvizsgát nem tette le, mentesül attól, hogy megszerezze a nyelvvizsga-bizonyítványt, és megkapja oklevelét.

Elmondta: a felsőoktatási intézmények által kiállított oklevelek száma: 95 701, míg az átadott oklevelek száma 71 878.

Több felsőoktatási képzésre is a négyszázat meghaladó pontszámmal lehetett bejutni idén is a felvételizőknek – írta meg a Magyar Nemzet.

Bár az intézmények kínálata ezúttal is rendkívül széles – több mint hétezer különböző szakot hirdettek meg –, egyik képzés sem képes versenyezni a gazdálkodás és menedzsment szakkal, amely már egy évtizede vezeti a toplistát. A gazdaságtudományok után a bölcsészet és a műszaki pálya vonzza a legtöbb érdeklődőt, de a felvételizők kedvelik a pedagógusképzést is, amely ezúttal megelőzte az orvos- és egészségtudományt, sőt az informatikát is. A művészetközvetítés és a sporttudomány nem tartozik a leendő hallgatók kedvencei közé, és továbbra sem túl népszerű a természettudomány.

Régóta köztudott, hogy kevés a pedagógus a köznevelésben, ezzel kapcsolatban jó hír, hogy a felvételin ismét sokan választották ezt a területet. A legtöbb fiatalt vonzó alapszakok tízes listájára megint felkerült a gyógypedagógus- és az óvodapedagógus-képzés, az osztatlan szakok között pedig a jogász és az általános orvos után harmadik helyen áll a tanár szak. A mesterképzések között listavezető lett a tanár szak, maga mögé utasítva a pszichológiát és az ugyancsak régi slágernek számító vezetés és szervezést. Az összes képzési szintet figyelembe véve több mint nyolcezren készülnek pedagóguspályára, és ezek csak az első helyes jelentkezők. Ha azokat is beleszámítjuk, akik hátrébb sorolva jelölték meg ezt a területet, akkor több mint 11 ezer fiatalról beszélhetünk. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt ígéri: a tanári utánpótlás biztosítása érdekében idén valószínűleg a pótfelvételin is lesznek ingyenes helyek a pedagógusképzésben.

A leendő hallgatók mindenhol ingyenes és fizetős helyek közül választhattak, ám a támogatásnak továbbra is feltételei vannak. Aki állami ösztöndíjas helyre jutott be, annak a képzési idő legfeljebb másfélszerese alatt le kell diplomáznia, majd az oklevél megszerzése után annyi ideig Magyarországon dolgoznia, ameddig az állam pénzén tanult. Utóbbi feltételt egyébként húsz év alatt kell teljesíteni, vagyis végzés után van lehetőség arra is, hogy a fiatal akár hosszú évekre is külföldre költözzön. Ha azonban a diplomaszerzés túlcsúszik a megadott határidőn, akkor a támogatás felét vissza kell fizetni, aki pedig nem teljesíti a munkavállalásra vonatkozó feltételt, az köteles az egész díjat visszatéríteni. A három gyermeket vállaló anyák mentességet kapnak a visszafizetés alól.

Akik most kerülnek be az egyetemekre, biztosan jól járnak, mert 2020-tól emelkedik a hallgatói normatíva, így a tanulmányi és a szociális ösztöndíjak összege is magasabb lesz a mostaninál. Megéri szorgalmasan tanulni, a legbőkezűbb intézményekben ugyanis havi 80-100 ezer forinthoz is hozzájuthatnak a hallgatók. A pedagógusképzésben speciális ösztöndíjra pályázhatnak a diákok: a Klebelsberg képzési ösztöndíj félévenként 125–375 ezer forint támogatást jelent a tanár szakosoknak, az alsós tanító és a gyógypedagógus szakokat választóknak. Sőt a diplomaszerzéskor még állást is ajánlanak – írta a Magyar Nemzet.

Akinek nem gyűlt össze elég pontja a vágyott állami támogatású képzéshez, annak sem szabad kizárólag anyagi megfontolásból lemondani a továbbtanulásról. Amellett, hogy többfajta diákhitel is felvehető, két lezárt szemeszter után, jó tanulmányi átlaggal már át lehet kerülni a menet közben megüresedő ingyenes helyekre. Sokan vannak ugyanis, akik egy-két félév után jönnek rá, hogy mégsem nekik való a választott szak. Sok egyetem saját pályázatokkal, intézményi vagy vállalati ösztöndíjakkal is próbálja csökkenteni a fizetős diákok terheit – zárta sorait a lap.

Így születnek a ponthatárok

Egy képzés ponthatárát az intézmény kapacitása mellett az befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több magas pontszámú jelentkező listáján szerepel az adott szak az első helyen, annál magasabb lesz ott a ponthatár. A felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a minimális ponthatárt a hozzájuk jelentkezők számára. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!