súlyos aggodalmak

2021.05.30. 14:40

Egyesek lazítanák az őssejtkutatások szigorú etikai szabályait

Új irányelvek bevezetését próbálja elfogadtatni egy nemzetközi összetételű csoport az őssejtkutatás szabályozásában. A kutatók azt szeretnék elérni, hogy hosszabb ideig nevelhessenek emberi embriókat laboratóriumban. Az etikai fenntartások ezzel szemben fajsúlyosak.

Fotós: Science Photo Library via AFP

Fotós: Science Photo Library via AFP

Az emberi embriók laboratóriumi vizsgálatát az úgynevezett „14 napos szabály”, egy nemzetközi etikai szabvány korlátozza, amely évtizedek óta létezik, és többek között

Nagy-Britannia és Ausztrália törvénybe is iktatta. Ennek értelmében a tudósok nem nevelhettek laboratóriumban emberi embriót 14 napnál tovább.

Míg egyes kutatók a szabály felülvizsgálatát támogatják, hogy tovább tanulmányozhassák a fejlődési folyamatot,

az ellenzők azt mondják, hogy az ilyen kísérletek morális gátakat feszegetnek,

és nem világos, hogy a változtatással hogyan lehetne a kutatást előremozdítani.

A változtatást támogatók szerint az eddigi határ megakadályozta az embriófejlődés kritikus periódusának tanulmányozását, általában 14 és 28 nap között – mint azt Robin Lovell-Badge elmondta, aki a londoni Crick Intézet őssejtszakértője, az új irányelvek megfogalmazásán dolgozó csoport elnöke.

– Úgy véljük, hogy sok veleszületett rendellenesség alakul ki meglehetősen korán, ebben az időszakban. Azáltal, hogy jobban megismerjük ezt a korai szakaszt, talán lehetővé válik számunkra, hogy olyan egyszerű eljárásokat dolgozzunk ki, amelyekkel csökkenthetjük a szenvedés mértékét – magyarázta.

Legutóbb 2016-ban frissítette az iránymutatásokat a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság, amelynek szabványait az országok, az orvosi folyóiratok és a kutatók is követik. Ez az iránymutatás azonban nem határozta meg, hogy mennyi ideig lehet embriókat tenyészteni. Mint Lovell-Badge elmondta, Angliában ahhoz, hogy két hétnél hosszabb ideig lehessen nevelni az embriókat, az ilyen kutatásokat szabályozó törvényt kellene megváltoztatni.

Az új tervezet kidolgozásában közreműködő Kathy Niakan, a Cambridge-i Egyetemről az általuk preferált tervezett új irányelveket azzal védte nem jelentenek zöld utat a tudósok számára az emberi embriók felhasználásának kiterjesztésére, mivel ez felelőtlenség lenne. Niakan szerint nyilvános párbeszédet kell folytatni a tudósok, a szabályozó hatóságok, a finanszírozók és a nyilvánosság részvételével, hogy megvitassák a lehetséges ellenérveket. Mint mondta: a munka megkezdése előtt

széleskörű társadalmi támogatásra van szükség,

emellett az országok egy szakbizottság felügyeletét is igénybe vehetnék a kutatás tudományos jelentőségének mérlegelésére.

Marcy Darnovsky, a Genetika és Társadalom Központ ügyvezető igazgatója szerint még mindig hiányzik a bevezetni szándékozott változtatások tudományos indoklása. Egyúttal aggodalmait hangoztatta amiatt, hogy

a tervezett irányelvek nem szabnak határt annak, hogy meddig nevelhető kísérleti laboratóriumban az emberi embrió.

Az érvényes irányelvek megtiltanak minden olyan genetikai szerkesztést, ami átörökíthető lenne a jövő generációkra. Tiltják továbbá az emberi klónozást, az emberi sejtek átültetését állati méhbe, valamint az ember-állat kimérák létrehozását, mivel az ilyen kísérletek tudományosan nem indokolhatók és etikai szempontból aggályosak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!