Az időközben történt átalakulások miatt nem hozták létre

Időközben gyökeresen átalakult a közigazgatási rendszer és megváltoztak a települések intézményfenntartói feladatai, ezért nem hívták életre a szolidaritási alapot.

Tavaly tavasszal elsöprő többséggel – a 18 jászsági településből 17 támogatta – vállaltak kötelezettséget a Jászsági Szolidaritási Alap létrehozására a képviselő-testületek, amivel zöld utat kapott a kezdeményezés végrehajtása. A Jászsági Önkormányzatok Szövetsége (JÖSZ) égisze alatt folytatott megbeszélések szerint a fizetési problémával küzdő kistérségi településeket kívánták ideiglenesen kisegíteni. Az ötlet szerint ugyanis a problémával küzdő önkormányzatoknak az alap kamatmentes kölcsönt nyújtott volna, amiből a legsürgősebb számláikat fizethették volna ki az érintett helyhatóságok. Más esetben pedig a fejlesztésekhez szükséges önrész fedezetét teremthették volna elő a pénzügyi keretből.

Az alapötlet már 2010-2011 fordulóján megszületet, a megvalósítás azonban még most is várat magára, sőt elképzelhető, hogy az eredeti keretek között nem is jön létre az alap.
– Sok víz lefolyt már a Zagyván is azóta, hogy a szolidaritási alap létrehozásáról döntés született – fogalmazott Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, a Jászsági Önkormányzatok Szövetségének elnöke. – Teljesen átalakultak az önkormányzatok fenntartói feladatai, megváltozott a közigazgatási rendszer, megszűnt június végén a Jászsági Többcélú Társulás. Mindezek okán idén még nem alkalmazzuk a szolidaritási alap létrehozásáról hozott döntéseket. A JÖSZ éves tagdíját az önkormányzatok döntése értelmében idén úgy teljesítik, hogy a többcélú társulás megszűnésekor keletkezett pénzmaradványt jóváírjuk tagdíjként a JÖSZ számára.

Eszes Béla kiemelte, hogy a későbbiekben még részletesen tárgyalniuk kell arról, hogy milyen célokra szeretnék felhasználni majd a rendelkezésre álló összegeket. Ennek megfelelően határozzák meg a településenként befizetendő összegeket, de nem feltétlenül az eredeti metódus szerint. A szövetség elnöke szerint annak van ugyanis nagyobb valószínűsége, hogy nem külön a szolidaritási alapba fizetik be pénzüket a települések, hanem önkormányzati szövetségük éves tagdíját állapítják meg úgy, hogy abból elkülöníthető legyen az alap számára kijelölt összeg.

– Minderről azonban csak azt követően lehet érdemben tárgyalni, ha az egyes települések látni fogják az év végére, a jövő év elejére, hogy az önkormányzatok finanszírozásának új rendszerében milyen anyagi lehetőségeik lesznek – tette hozzá Eszes Béla.
– Amíg nem látjuk tisztán a rendelkezésre álló összeget, addig nem beszélhetünk arról, hogy mire használjuk fel. Egyelőre azt figyeljük, hogy az éves költségvetésből hogyan tudnak kijönni a települések. Ez idő szerint tehát a szolidaritási alap létrehozása parkolópályára került, később pedig kondícióink figyelembe vételével döntünk arról, hogy – a szolidaritási alap szellemiségét szem előtt tartva – miként alakíthatjuk át a JÖSZ tagdíjfizetési rendszerét, s mindezt milyen feladatokra használjuk fel.