A közmunka kivezetésére törekednek Kengyelen

Kengyelen vagyunk, a polgármesteri hivatal melletti épület egyik termében. Itt készítik az asszonyok közmunkában a seprűket, naponta akár tizenhat darabot is.

– Nagyobb vállalat nincs a településen, és ahol gyerek van, nem megoldható az utazás – magyarázza ­Tormási Edit.

– Én úgy vagyok vele, hogy egy tizenegy éves gyereket nem hagynék itthon magára, főleg nem a tizenhat éves bátyjával, ugyanis elég veszekedős gyerkőcök – teszi hozzá nevetve.

A cirokseprű alapanyagát szintén közmunkában termelik, de homoktövis, különböző zöldségek és eper is terem az önkormányzat földjein. A közmunkások emellett a piacon is kelendő rongyszőnyegeket és vesszőből font tárgyakat készítenek.

A közeli varrodában is folyamatos a munka. Itt már nem közmunkás bérért, hanem fizetésért dolgoznak az asszonyok, összesen nyolcan. Ők a tavaly alapított ­Kengyeli Mezőgazdasági Szövetkezet alkalmazottai.

– Cipőfelsőrész-készítéssel foglalkozunk, illetve annak egy részfeladatával. Egy tiszaföldvári cégnek dolgozunk be tavaly december óta, azóta összekovácsolódott a csapat – mondja Pirók Katalin munkavezető.

„Minimálbért kapunk, de rugalmas az időbeosztásom, nyolc órától dolgozom fél ötig, és így el tudom látni a gyereket is”

– meséli Molnárné Ollé Erzsébet.

– Kormányzati cél, hogy fokozatosan kivezessék a közfoglalkoztatást, ennek megoldására alapítottuk meg tavaly a szövetkezetet, melynek egyik tagja az önkormányzat – magyarázza a polgármester. A varroda mintegy átmenet a közmunka és a piaci munkahely között, a szövetkezet pedig próbál több ilyen jellegű munkahelyet létrehozni.

– Hamarosan ebben a formában egy konzervgyár és egy algafeldolgozó üzem is megkezdi majd működését – tette hozzá Nagy ­Szilárd, a település első embere.

M. R. E.