MNB: A munkaerőképzés a fenntartható fejlődés kulcsa

Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a munkaerőpiac reformja tekintetében Magyarország sikeres perióduson van túl a 2010-ben megkezdett stabilizációs programnak köszönhetően.

Elmondása szerint „soha korábban nem dolgoztak annyian az országban, mint jelenleg”, a foglalkoztatást 700 ezer fővel sikerült növelni. Ez a folyamat a költségvetés stabilizálásához is hozzájárult, mert többen fizetnek adót – fűzte hozzá.

A jövő kihívásának Virág Barnabás a piacon lévők képzettségi szintjét jelölte meg.

„Ha Magyarország továbbra is versenyképes szereplője kíván maradni a világgazdaság vérkeringésének, akkor a központi kérdés az lesz, hogy milyen képzettségű munkavállalóink vannak a munkaerőpiacon”

- hangsúlyozta. „Ebben a tekintetben még van tér az előrelépésre Magyarországon és általában Európában” – tette hozzá.

Az igazgató szerint a gyerekkortól a felnőtt oktatásig teljes képzési tervet kell a munkavállalók elé állítani a gyorsan változó technológiák elsajátítására. Ez a nagyvállalatoknak kevésbé jelent problémát, de a kis- és középvállalatok esetében a technológia- és a tőkeszínvonal még elmarad a kívánatostól – mutatott rá.

Fokozni kell a termelékenységet

A magyar gazdaság gyorsabb fejlődési pályára állásához és ahhoz, hogy fenntartható fejlődést mutasson, Virág Barnabás szerint a munkaerőpiac jelenti a kulcsot, mivel

hosszú távon egy gazdaság fejlődését az határozza meg, hogy milyen termelékenyen tudnak dolgozni a munkavállalók.

„Ebből a szempontból van szüksége komoly előrelépésre a magyar gazdaságnak” – hívta fel a figyelmet.