Egyedi gyűjtemény

2022.01.04. 10:56

Tamási Áron ikonikus karaktere, Ábel jelenik meg Hagyományok Háza kiállításán

A linómetszet-sorozat külön érdekessége, hogy 1937-től Tamási Áron Ábel-figurája a képek főszereplője.

BUÉK TÓTHÉK – Hálaadó életrajz színezett linómetszet-képeslapokon, 1932-1980 címmel nyílt retrospektív kiállítása A. Tóth Sándornak a Corvin téri Kallós Zoltán kiállítótérben. A tárlat, amely az adventi  időszakában a főváros kulturális életének kiemelkedő eseménye, január 28-ig várja a látogatókat.

A világot megjárt képzőművész BUÉK TÓTHÉK – Hálaadó életrajz színezett linómetszet-képeslapokon, 1932-1980 című tárlatának megnyitóján a magyar kulturális élet számos kiemelkedő személyisége megjelent.

A december 10-én megrendezett jeles eseményen közreműködtek a Pápai Református Kollégium, valamint a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium tanulói is. Az alkotó életpályáját Szabó Zoltán, a Hagyományok Háza osztályvezetője, a kiállítás kurátora méltatta.

A. Tóth Sándor 1904-ben született Rimaszombatban, tanulmányait is ott végezte el. Családjában a művészet megkülönböztetett helyet foglalt el, nagyapja bécsi festőművész, édesapja, Tóth Béla műépítész, édesanyja, Schulek Vilma pedig iparművész volt.

A családot Trianon elvágta az anyaországtól, így a tehetséges ifjú átszökött Magyarországra, majd Glatz Oszkár és Rudnay Gyula osztályában végezte el 1926-ban a Képzőművészeti Főiskolát.

Gazdag életpályája 1928-ban Nyugat-Európában folytatódott, Londonban portréfestészetből tartotta fenn magát. Amikor felkereste Berlinben építész testvérét keresi fel, valamint Párizsban unokatestvérét, akinek férje Blattner Géza képzőművész-bábművész, a rokoni kapcsolat művészi kötelékké fejlődött. A francia fővárosban közösen hozták létre az Arc-en Ciel, vagyis a Szivárvány bábegyüttest.

A marionettszínház meghozta nekik a sikert, a nézőterén a párizsi művészeti élet olyan neves képviselői ültek, mint például Picasso.

A. Tóth Sándor a festészetbe is belevetette magát, 1931-ben az Art Hongrois Moderne című tárlaton az úgynevezett Vadakkal, Tihanyi Lajossal és Czóbel Bélával együtt állított ki. A Blattnert ábrázoló Bábjátékos című képét is itt láthatta először a közönség.

A művészt gyötörte a honvágy, így 1932-ben hazatért, és a Pápai Református Kollégiumban rajz-művészettanárként vállalt állást, majd 3 évvel később meg is házasodott. Kapcsolata Párizzsal nem szakadt meg, amikor a fények városában francia nyelven mutatták be Madách Az ember tragédiája című drámáját, az egyiptomi szín bábjait a művész itthon készítette el, majd a premieren is részt vett.

A kiállításon látható linómetszet-sorozat egyedi a magyar és az egyetemes művészettörténetben is. A művész míves darabjait 1932 és 1980 között, haláláig készítette őket minden évben, a háborús időszak kivételével.

A kis alkotások részben családtörténeti jelentőségűek, másrészt a gazdag művészeti életút állomásai. Külön érdekesség, hogy 1937-től Tamási Áron Ábel-figurája a képek főszereplője. A tárlaton természetesen más műveit is közkinccsé teszik, például Koós Károly portréját, amelyet Erdélyben készített el A. Tóth Sándor.

Pedagógusként számtalan tehetséget indít el pályáján. Többek között a 12 éves Csoóri Sándor szemében látta meg a tüzet, a művészeti életbe is ő vezette be a későbbi neves költőt, illetve a portréját is megrajzolta. Ezenkívül tanítványa volt Nagy László költő is, aki A. Tóth Sándor sugallatára és felkészítésével az Iparművészeti Főiskolán, később a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!