Annamari és Laci lett Az év párja

A jászberényi pár szülővárosában találta meg a számítását, Annamari az egyik helyi általános iskolában tanít biológiát, Laci pedig fuvarszervező egy berényi cégnél. Az ifjú házasokat természetesen arról is kifaggattuk, mi volt a a nyertes fotójukkal elért rekorder szavazatszám titka, de kezdjük előbb a romantikával és lássuk hogyan jutott el Annamari és Laci a díjnyertes esküvői fotóig!

A fiatalok elmesélték, hogy bár tavaly kötötték össze hivatalosan életüket, már hosszú idő óta, tizenegy éve alkotnak egy párt. Ez bizony sok idő, azért megismerkedésükre mindketten jól emlékeznek, még ha egészen máshogy is…

- Az első találkozás úgy történt, hogy Jászberényben egy szórakozóhelyen megláttam Lacit, háttal ült egy motoros kabátban, aminek a hátára rá volt írva a neve. Odamentem és megszólítottam, így kezdődött – meséli Annamari. – Nekem ez a nap a kapcsolatunk kezdte, Laci viszont másképp gondolja.

- Persze, erre én is emlékszem – teszi hozzá Laci – csak én nem erre a napra teszem, hanem úgy egy-két héttel későbbre, amikor már találkozgattunk.

- A lánybúcsún volt is emiatt egy vicces eset, mindkettőnknek válaszolnia kellett erre a kérdésre, persze nulla pontot kaptunk – mesélik nevetve.

Mindketten nagyon fiatalok voltak még, mikor megismerkedtek, így szinte mindent együtt, párként éltek meg.

Bár ahogy az lenni szokott az évek során sokszor kérdezték tőlük rokonok, ismerősök mikor lesz már a lagzi, a fiatalok inkább arra törekedtek, hogy kialakítsák a saját, önálló életüket, mert azt szerették volna, hogy ha eljön az ideje, az esküvő már valóban csak arról szóljon, hogy mindenki jól érzi magát, és egy jót bulizzanak. Így alakult, hogy – bár mint kiderült, nem tudatosan de – kereken a tízéves évfordulójuk esztendejében esküdtek egymásnak örök hűséget.

- Nem terveztük, csak így alakult. Már szerveztük az esküvőt, mikor észbe kaptunk, hogy nahát, pont tíz éve vagyunk együtt – mondja Laci. – De egyébként semmi más sem volt tervezett az esküvővel kapcsolatban, például az sem, hogy mondjuk eljegyzés után egy évvel tartsuk, mert ez is amolyan szokás.

Apropó eljegyzés! Nos, mint kiderült, abból kettő is volt… Ráadásul nem is ugyanabban az évben!

- Öt évvel ezelőtt, egy balatoni nyaralás alkalmával került fel a gyűrű az ujjamra – kezd bele a történetbe Annamari. – Egyik este elmentünk vacsorázni egy étterembe, ahol már az elején furcsa volt egy kicsit az egész helyzet, mert mikor a pincér rákérdezett, hogy van-e foglalásunk én rávágtam, hogy nem, mire Laci meg mondta, hogy de-de van foglalt asztal. Értetlenkedve néztem rá, de akkor még nem gyanakodtam semmire. Aztán leültünk, kikértük a vacsorát ő meg mondta, hogy kiszalad az autóhoz, rögtön jön. Mikor visszaért, már ott volt a kezében a virág és valami más is… És onnantól felpörögtek az események, letérdelt és megkért.

Közben arra is fény derült, miért volt két eljegyzés…

- Mikor a gyűrűt megkaptam, még főiskolára jártam, utána jött a mesterképzés, szóval a körülmények miatt nem is tudtuk volna összehozni az esküvőt egyelőre. Aztán, amikor már aktuálissá vált, Laci a szüleimtől is megkérte a kezem – magyarázza Annamari.

- Szűk családi körben is volt egy eljegyzés, majdnem pont egy éve februárban. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez már csak formaság volt, ugyanis előző szeptembertől javában szerveztük a lagzit, amiről a szülők is tudtak – nevet Laci. – Viszont szerettem volna egy hagyományos lánykérést is, ahogyan kell.

A fiatalok ahogyan az eljegyzést, úgy az esküvőt sem kapkodták el, egy évig szervezték a nagy napot. Az esküvői fotók viszont majdnem elmaradtak...

- Abszolút hagyományos, igazi falusi esküvőnk volt – mesél róla Annamari. – Búcsúztatás, templomi, polgári esküvő, igazi vőfély (nem ceremóniamester), viszont a fotózás egy kicsit máshogyan alakult, mint ahogy terveztük. Az esküvő napján szerettük volna, de az időjárás keresztülhúzta a számításainkat.

- Alapvetően nyárra terveztük az esküvőt, aztán mégis úgy alakult, hogy szeptemberre tűztük ki a napot, ugyanis a zenekar akkor ért rá – magyarázza Laci. – Néztük is a lagzi előtt folyamatosan az időjárás előrejelzést, hogy tudjuk, mire számítsunk. Előtte még 20 fok körüli idő volt, az esküvő napjára viszont lehűlést és kiadós esőt jósoltak.

- A fodrásznál ültem épp az esküvő előtt két nappal, mikor szóba került, hogy miért nem csináljuk meg még ma a fotókat? – avat be a részletekbe Annamari. – Én meg mondtam, hogy de hát nincs is fotósunk mára! Viszont eszembe jutott, hogy van egy volt tanárom, aki fotózik, őt hívtuk fel gyorsan, hogy ráérne-e, szerencsére igent mondott.

- A motoros kép, amivel Az év párja játékra neveztünk is úgy készült el, hogy előtte való este szerveztük le a fotóst, szóval kicsit rögtönözni kellett – teszi hozzá Laci.

Annamari és Laci egyébként úgy vélik, az, hogy ilyen sok szavazatot kaptak, a motoros képnek, pontosabban a motorosoknak is köszönhető. Sejtették, hogy ezzel nem lőnek mellé, ugyanis mint mondták, a motorosok nagyon összetartó banda, ráadásul sokan vannak, így tulajdonképpen mondhatni, hogy a motoros kép és a motoros esküvő volt a titkos „kampánytaktika”.

- A közösségi oldalon motoros csoportban is megosztottuk a képet, ott egyre tovább és tovább terjedt, gyorsan jöttek a szavazatok. Egyébként rokonokon, barátokon, ismerősökön keresztül toboroztunk, viszont ami minket is meglepett, hogy a megosztásoknak köszönhetően sokan ismeretlenül is mellénk álltak és rendesen kampányoltak értünk! Úgyhogy ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek a sok szavazatot!

Mi pedig itt is gratulálunk még egyszer Annamarinak és Lacinak a sikerhez és kívánjuk, hogy egy igazán kellemes utónászutat élvezhessenek majd a badacsonyi Hotel Bonvino Wine & Spa-ban. És persze reméljük,hogy élményeiket velünk is megosztják majd.