Hátráltató tényező a nyelvi fejlődésben az okoseszköz

A kommunikáció első megjelenési formája, amikor az édesanya megsimogatja pocakját, annak lakója magzati korban rúgással jelez vissza.

– Az első szavakra tíz-tizenkét hónapos korig kell várni, de a születés és az addig eltelt idő is nagyon fontos. Anya és baba egymás jelzéseit kódolják, egymásra hangolódnak.

Ha az újszülött megnyilvánulásaira hangadással reagálnak a szülők, az már a beszéd zökkenőmentes elsajátításának alapja

– kezdte Kürti Anikó korai fejlesztő, nyelv- és beszédfejlesztő szakember.

A beszéd az egyéb képességekkel, a figyelemmel, érzelmekkel, mozgással együtt fejlődik. Pozitív mozgásos élményekre van szükség, ebben az édesanya kulcsszereplő.

– A helyzetet nehezíti, ha az anyuka magára hagyott a teendőkkel, és a családtagok is távol vannak, az érzelmi állapota nem megfelelő a teljes harmóniához, ez nem jó irányba tereli a kapcsolatát a kisbabával – emelte ki.

Sok esetben a digitális eszközökhöz nyúlnak mentsvárként, ami ideig-óráig lefoglalja a legkisebbeket, ám a képernyő előtt töltött idő negatív hatásaival nincsenek tisztában.

– Számtalan előnyét élvezzük a technikai vívmányoknak, az életünk természetes részévé válnak, az idegrendszer fejlődésére viszont kifejezetten károsak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint kétéves kor előtt nem kellene egyetlen percet sem eltölteniük a kütyük előtt – hangsúlyozta.

A kicsik a tévét nézve passzív befogadókká válnak, a világ felfedezése is más irányt vesz.

– A mesenézés közben sok esetben elmarad a meghittség, nincs meg a figyelem sem. A hősöknek sajátos a hangszínük, oda-vissza reakció sem lehet a néző és a műsor között. A látottak feszültséget generálnak, amik magatartásproblémákhoz és a szociális kapcsolatok nem megfelelő alakulásához vezethetnek – sorolta a negatív hatásokat.

A beszéd fejlődését is gátolja a kész médiatartalom. Az olvasott mese, zene, művészet és mozgás elősegíti összehangolni a két agyféltekét, ami a siker első kulcsa.

– Nem ördöngösség kikapcsolni a tévét, ám már az is előrelépés, ha nem egész nap háttérzajként megy, hanem mennyiségileg és minőségileg szabályozott keretek között választunk csatornát. Fontos, hogy sokszínű ingerekkel a való világot ismertessük meg a gyerekkel! – szögezte le a szakember.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Öt-hat hónapos korig már nemcsak a sikongatás és a sírás jellemzi a kisbabát. Nevet, odafigyel az anya hangjára, amit utánozni is próbál. Ha ezek elmaradnak, jelei lehetnek az eltérő fejlődésnek.

– Egyévesen már rámutat dolgokra a gyermek, és ha kérünk tőle valamit, akkor reagál, ha mégis rendszeresen figyelmen kívül hagyja azt, az is intő jel lehet – fogalmazott Kürti Anikó.

A nyelv- és beszédfejlesztő szakember azt is kifejtette: másfél évesen az aktív szókincsnek legalább ötven szóból kell állnia. És bár korainak tűnik, ha két és fél évesen mondatokban beszél egy kisgyermek, akkor jó alapokkal rendelkezhet ahhoz, hogy az iskolában sikeres legyen. A nyelvi fejlettség ugyanis jelentős mértékben határozza meg a későbbi iskolai sikereket!

– A szakemberek tapasztalatai szerint szókincsben ott tartanak nyolcévesen a gyerekek, ahol a hetvenes években a háromévesek. Más területen természetesen sokkal előrébb járnak, de a beszéd ezzel együtt lényegesen hátrányba kerül – taglalta.