Édenkerté varázsolta parányi erkélyét a szolnoki geológus

  – Soha nem érdekelt a kertészet – kacagott hangosan Földes Tamás, amikor leültünk az asztalhoz beszélgetni. 

– Egykor kertes házban éltünk a feleségemmel Hajdúszoboszlón, ahol sosem fordítottam kellő figyelmet az udvarra, ezért eldöntöttük, hogy Szolnokon csakis lakásban élhetünk. Aztán körülbelül négy évvel ezelőtt Balatonfüreden nyaraltunk az unokabátyáméknál, akik állandóan kertészkednek. Akkoriban unokabátyám feleségétől kaptam pár paradicsommagot, hogy elültessem. Ezzel egy hatalmas fricskát adott az élet. Ekkor eszembe jutott, hogy ott áll kopáran a balkonunk. Mi történne ha mégis kipróbálnám? – tettem fel magamnak a kérdést.

– Nos, azt tudni kell rólam, hogy ha elkezdek valamit, azt szeretem kellő odafigyeléssel és szakértelemmel végezni. Sok tanácsot kaptam rokonaimról és rengeteg anyagot elolvastam a témával kapcsolatban. Vettem egy 36 fakkos kis műanyag tálcát, majd elültettem a magokat. Sok negatív visszajelzést lehet olvasni az interneten a témával kapcsolatban, így őszintén szólva nem voltam túl bizakodó. Minden nap locsolgattam őket, ám egy ideig nem történt semmi. Majd egyszer csak kikelt az összes, ami aztán egy lavinát indított el bennem. Felelősségteljes embernek tartom magam, ezért attól a pillanattól kezdve izgultam értük, hogy elültettem azokat – emlékezett vissza azokra az időkre Földes Tamás.

– Összesen 52 tő zöldséget és gyümölcsöt nevelek az erkélyen. Többségében paradicsomot, de megtalálhatók itt paprikák, epertövek és idén először egy szőlő is – meséli büszkén. – Az évek során nagyon sokat olvastam a témában és számtalan tanácsot kaptam egy közeli kis gazdászoltban is. Úgy gondolom, hogy lakásban élve sem kell feladnunk a kertészkedés adta örömöket. Mindenkinek tanácsolom, hogy akinek balkonja van és szereti a növényeket, vágjon bele a kertészkedésbe. Jómagam szerencsés helyzetben vagyok, hiszen keleti fekvésű az erkélyem. Szerinem a mai időjárási viszontagságok között ez a legideálisabb, hiszen így éjszaka megpihennek a növények, délben pedig megkapják a kellő napfényt. A zöldségek termesztése azonban ennél összetettebb feladat. Geológusként úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb a jó minőségű talaj. Szerintem sokkal jobb veteményes földet használni, mint a boltban kapható egyszerű virágföldet. Ezek mellett marhatrágya granulátumot és kalciumot használok, amit a földbe keverek.

Beszélgetésünk közben szóba kertül az is, vajon melyek a legkönnyebben kezelhető paradicsomfajták?

– szögezte le. 

– Ez egy apró koktélparadicsom, amely körülbelül muskátli méretűre nő. Íze pedig olyan édes, mint a mézé. A másik általam oly’ kedvelt fajta a Bajaja paradicsom, amit nagyobb cserépbe kell ültetni, hiszen akár egy méter magasra is megnőhet. A Vilmával ellentétben ez a fajta nagyobbra nő, az íze pedig kissé savanykás. Ami pedig a biztos sikert garantálja a Lugas F1 elnevezésű, nagyobb méretű paradicsom. A titka az, hogy minél nagyobb ládába ültetjük, annál monumentálisabbra nő.