Megtáltosodott a Jászkunság: megnéztük, hol szerepel a vármegye a boldogságrangsorban – infografikával

Ismét elkészítette boldogságfelmérését a Pénzcentrum, tizenötezren töltötték ki kérdőívüket. Egy tízes skálán kellett megadni, mennyire boldogok, ahol az egyes a legrosszabb, a tízes a legjobb állapotot jelöli.

Nyugaton a helyzet változatlan

Úgy látszik, tavaly év végén boldogabbak voltak hazánkban élők, az élen végzett vármegye lakói 6,1 pontot értek el, míg 2022 végén csak 5,6-ot, és a sereghajtó pontszáma is javult 4,9-ről 5,2-re. Az eredmények azt mutatták, a legelégedettebb magyarok az ország nyugati felében található vármegyékben laknak, a legkevésbé boldogok pedig Bács-Kiskunban, Somogyban és Nógrádban.

Az előző év végén hasonló kérdések mentén elvégzett felmérés végeredményét nézve, a boldogság ranglista első két helyén nem történt változás, ugyanúgy Vas vármegye „győzött”, a második helyet pedig ismét Győr-Moson-Sopron szerezte meg. A harmadik helyről viszont a főváros visszacsúszott az ötödik helyre. A huszadik helyen pedig változatlanul Nógrád zárja a sort.

A nyolcadik helyen a Jászkunság

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye lakosai, úgy tűnik, múlt év végén sokkal elégedettebbek voltak az életükkel, mint egy évvel korábban. Átlagban 5,7 pontosra értékelték állapotukat, ezzel a nyolcadik helyre léptünk előre a korábbi 5,1 ponttal elért tizenötödik helyről.

– véleményezte a változás hátterét Csáti Andrea coach, a szolnoki Bizalom Mentálhigiénés Egyesület elnöke. 

– Így egyre többen felismerik, hogy tehetnek azért, hogy jobban érezzék magukat. Szakemberként azt tapasztalom, az embereknek elegük van abból, hogy rosszul érezzék magukat, és egyre többen elkezdenek dolgozni azon, hogy változzon közérzetük. Amellett, hogy felkereshetnek szakembereket, számos online tanfolyam is elérhető, mely segíti őket, hogy feldolgozzák traumáikat. A közösségi oldalakon, a videómegosztókon is sokan közzéteszik problémáikat, és azt, hogy miként sikerült megküzdeni velük, ezekből a történetekből pedig mások is tudnak erőt és ötleteket meríteni. Széles tehát a paletta, ahonnan – mint afféle svédasztalról – csipegethetnek az emberek – mutatott rá Csáti Andrea.

Többen szeretnének változtatni

Hozzátette, tréningjei során azt tapasztalja, hogy az emberek nem egy-egy gonddal, hanem ismétlődő konfliktusokkal fordulnak hozzá, melynek a hátterét szeretnék kideríteni, tehát az életüket áttekinteni, és lehetőség szerint változtatni.

– Ez persze nem egy-két alkalom, azonban így önismeretre tehetnek szert, ami fontos, hogy maguktól meg tudjanak küzdeni a problémákkal. Cégvezetők is mind gyakrabban megkeresnek, férfiak is, nem csak nők, még ha nyíltan nem is szeretnék felvállalni, hogy ilyen helyre járnak – árulta el a szakértő.

Pozitívabb az emberek szemlélete

Dr. Szarvák Tibor szolnoki szociológus megjegyezte, hogy a módszertani szempontból érdemes figyelembe venni, egy ilyen jellegű felmérésben az emberek „középre húznak”. Az adatok is azt mutatják, hogy valójában nincsenek olyan nagy különbségek a középmezőnyben végzett vármegyék között.

– Nagyobb a jelentősége, hogy a nyugati vármegyék előrébb végeztek, ott egyébként is nagyobb a jólét, az anyagi biztonság, a stabilitás. Az emberek szemlélete is pozitívabb. A javulás azonban nálunk is érzékelhető, ha ennyit léptünk előre, még ha nem is mi vagyunk a legboldogabbak. Törekedni kell rá, hogy ne csússzunk vissza – fűzte hozzá a szociológus.