Megyénkben is gondot okoz a feketemunka

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal az idei első negyedévben kétszázhetvenhárom munkáltatót ellenőrzött, és százkilencvennyolc esetben tárt fel valamilyen szabálytalanságot. Az ellenőrzések kilencszázhetvenkét munkavállalóra terjedtek ki, közülük ötszáztizenhárom főt érintett jogsértés. Bejelentés nélküli foglalkoztatásra hatvanegy munkavállaló esetében került sor.

Kifogás bőven akad, miért nem jelentettek be valakit

A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan országosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül továbbra is az „adminisztrációs hiba”, „könyvelő mulasztása” (állítólag a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de a könyvelő elmulasztotta a bejelentésüket), „próbamunka”, és „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.

Általánosan jellemző az is, hogy a nehezen megközelíthető munkahelyeken (különösen építőipar területén) a munkáltatók bíznak az ellenőrzések elmaradásában, és sokszor tudatosan nem jelentik be a munkavállalókat.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a bejelentés elmulasztása hátterében továbbra is a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg.

Jellemző, hogy hosszabb idejű foglalkoztatásnál egy hónapból csak tizenöt napot jelentenek be. A munkavállalók és a munkáltatók képviselőinek elmondása alapján sokszor éppen azért választják ezt a foglalkoztatási formát a hagyományos, munkaszerződéssel létesített munkaviszony helyett, mert így a kifizetett munkabérből a munkáltató nem vonja le a különböző tartozásokat, letiltásokat (például banki követeléseket, köztartozásokat és gyermektartásdíjat).

Tapasztalat, hogy nagyobb valószínűséggel fordul elő feketemunka olyan munkáknál, ahol a tevékenység végzése hétvégén, vagy hétköznap a késő délutáni, esti órákban történik (például takarítás, rendezvényeken árusítás).

Nem mindegy, hogy rész-, vagy teljes a munkaidő

Egy felújításokat végző kis cég munkavezetője elárulta, korábbi munkahelyén jellemző volt, hogy segédmunkákra, építőanyag-maradékok eltakarítására, olyan embereket vett fel a vállalkozó, akit nem jelentett be, spórolás miatt.

Az országos ellenőrzések azt mutatják, meglehetősen gyakori szabálytalanság, hogy részmunkaidőre jelentik be a munkavállalót, miközben teljes munkaidőben foglalkoztatják. Az esetek döntő többségében azonban a bizonyítás nagyon nehéz, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a foglalkoztatójuk ellen nyilatkozni, így a szabálytalansággal kapcsolatban magas a látencia.

Egy kistelepülésen élő anyuka is arról számolt be, hogy a rövidebb ideig történő foglalkoztatásnál gyakori a munkáltatói trükközés. A vállalkozók gyakran kihasználják azt a helyzetet, hogy egyes falvak messze esnek a várostól, nagyobb üzemektől, gyáraktól, és ha megoldott is a dolgozók szállítása, ezeken a helyeken gyakori a túlóra, a több műszak, amit szülők nem tudnak vállalni, ha nincs kire bízni a gyereket.

Így lehetőségként marad a kis cég, bolt, igaz, hogy csak négy vagy hat órára jelentik be, miközben egész nap dolgozik, de legalább elengedik, ha a gyereket hozza-viszi óvodába, iskolába, ha beteg, orvoshoz. És bár vannak viták a fizetéssel, nagyon nem „ugrálhatnak”, hiszen így még mindig sokkal jobban járnak, mint ha közmunkások lennének.

A kereskedelemben nőtt a feketén dolgozók aránya

Országosan a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok voltak a korábbi tapasztalatokkal egyezően a leggyakoribbak, a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók több mint harmadát érintették. Megyénkben is a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanság nyolcvan munkavállalót érintett.

Munkabérrel kapcsolatos szabálytalanság harmincnégy munkavállalóra vonatkozott. Jellemzően előforduló szabálytalanság volt a nem határidőben fizetett munkabér, és a ki nem fizetett pótlék.

Országosan az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló harminckét százaléka az építőiparban dolgozott.

Tíz százaléka a mezőgazdasági vállalkozásokban, tíz százaléka a kereskedelemben, tíz százaléka a vendéglátásban, hét százaléka a feldolgozóiparban, hét százaléka vagyonvédelem területén, két százaléka a gépiparban, két százaléka, a szállítás-raktározás ágazatban, a többiek egyéb ágazatokban.

Összességében elmondható, hogy a meghatározó gazdasági ágazatokban a feketefoglalkoztatás aránya vegyes képet mutat, van ahol csökkent (építőipar, vagyonvédelem), van, ahol nőtt (kereskedelem) a tavalyi év azonos időszakához képest.

Hatmillió forintot tettek ki a kiszabott büntetések

Megyénkben az tapasztalható, hogy a feketén foglalkoztatottak száma a két negyedév viszonyában csökkent a feldolgozóipar (tizenháromról tizenegyre), a vendéglátás (tizenkettőről tízre), a szállítás-raktározás (ötről nullára), a vagyonvédelem (egyről nullára), és az egyéb ágazatok (ötről egyre) területén, és nőtt a gépipar (a semmiről kettőre), a kereskedelem (négyről ötre), valamint az építőipar (tizenegyről harminckettőre) területén.

Utóbbi oka, hogy míg az ágazatban a tavalyi első negyedévben ötvennyolc dolgozót, az ideiben már százhatvanhat munkavállalót ellenőrzött a kormányhivatal, a feketén foglalkoztatottak aránya eszerint húsz százalékról héttized százalékkal mérséklődött. A mezőgazdaságban sem a tavalyi, sem az idei első negyedévben nem volt megállapítható feketefoglalkoztatás.

Jelentős jogszabályváltozások következtében Jász-Nagykun-Szolnok megyében a tavaly január-márciusi időszak nyolc munkáltatójával szemben kiszabott egymillió-háromszáznyolcvanezer forintos munkaügyi bírság ez év azonos időszakában már harmincegy munkavállalót érintve közel hatmillió forintot tett ki. Országosan kilencszáztizenegy vállalkozásra összesen százötvenhétmillió forint bírságot róttak ki.