Az idei szeszélyes időjárás a méztermésnek sem kedvezett

– Elég rosszul indult az év, volt egy nagyon korai meleg, ami beindította a növényeket, aztán jött a hosszú, hideg, fagyokkal kevert tavasz, ami tönkretette a virágzásnak indult növényeket – kezdte Herczeg János. – Ez a gyümölcstermésben éppúgy észrevehető, mint a vadnövényeknél. Igazából az akác Szabolcs-Szatmár-Bereg megye beregi részén volt nagyon jó, oda járok én is. Normál körülmények között május 20. és 25. között kezd „mézelni”, most ez elcsúszott, ráadásul fagykárt mutatott az erdő.

– Egy hónappal a virágzás előtt – bár harminc éve méhészkedek – még nem tudtam megsaccolni, lesz-e akác.

Amikor viszont megjelentek a virágfürtök, már tudtuk, hogy virágzás lesz, de hogy ez a „sarjúvirág” fog-e nektárt termelni, azt nem. Szerencsémre lett, de ehhez az kellett, hogy amikor nagy nehezen megjött a jó idő, pont akkor virágzott az akác. Ahogy mentünk Debrecentől észak-keletebbre, annál jobb volt, de például a Dunántúl és Közép-Magyarország nagyon gyenge eredményeket produkált. Ott nagy bajok voltak, megfagytak a virágok, többször volt jégeső, vihar. Mi szerencsére ezeket megúsztuk, így közepes évet zártam az akácból, bár ehhez kétszázötven kilométerre kellett elmenni. A kevés akácméz miatt a tavalyi ezerkét-ezerháromszáz forint körüli hordós átvételi ár felment kétezerre, ami vitte magával a „kikilózott” árat.

Én háromezerért adom, de van, aki négyért.

Nyilván a frekventált helyeken – Eger, a Dunakanyar, Budapest – többért is elmegy – tette hozzá a méhész, akinek a repceméze gyenge közepesre sikerült.

– Nagyon hideg volt itt is a virágzás idején, Kisújszálláson nem nagyon volt repce, ami pedig volt, azt a helyi méhészek eléggé leterhelték, így messzebbre mentem. A selyemfű, az ámor és a facélia nem sikerült, a hárs is gyenge lett, a forróság leégette. Viszont a napraforgó a környékünkön szenzációs volt, ilyen sok mézet régóta nem pergettem! Amellett az állományt is megdupláztam. Azt szokták mondani a méhészek, hogy vagy mézelünk, vagy szaporítunk. Nekem most mind a kettő sikerült – mondja Herczeg János, aki már most végzi a kaptárakban a fészekrendezéseket, felméri a mézkészletet.

A környező méhészek is elégedettek a mézzel és a méhek állapotával.

– Hál’ istennek a betegséget most megúsztuk. Végezzük az őszi vizsgálatokat, eddig nem tudok bajról. Azt hiszem, ezzel a részével is elégedettek a környék méhészei. Beszéltem ugyanis a Dunántúlon néhány barátommal, arrafelé ennyire nem rózsás a helyzet… Mi kicsit szerencsésebb helyzetben voltunk a napraforgónak köszönhetően – mondta a méhész.