2022.09.11. 06:55
Küzdelmes időszak előtt állnak a jászkunsági vállalkozások
Bár a cégek változatlanul keresik még a munkaerőt, és szakemberből továbbra is nagy a hiány, az elkövetkezendő időszakban sok gazdasági kihívással kell szembesülniük a vállalkozásoknak a világpiaci helyzet és az energiaárak drasztikus emelkedése miatt. Megyénk gazdasága még jól teljesít, azonban a súlyosabban érintett ágazatokban, a kisvállalkozásoknál létszámleépítésre is kényszerülhetnek, hogy az előttünk álló időszakot át tudják vészelni. A vendéglátásban, turizmusban már most láthatóak figyelmeztető jelek.
Dr. Sziráki András, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke Mészáros János
Dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is úgy véli, nyugtalanító a helyzet, jelentős gazdasági problémákkal kell szembenéznünk, ami a vállalkozásoknak feladja a leckét.
– Mint köztudott, megyénkben az ipargazdaság a húzóágazat, ebben a szektorban idén is jól indult az év, ám a teljesítmény folyamatos csökkenése figyelhető meg. Gazdaságunk exportorientált, sok szakterület beszállítói vagyunk, így a cégek teljesítményét az érintett ország gazdasági helyzete is nagyban befolyásolja, vagyis számos tényező hatásával kell számolni. A válsághelyzet pedig nem lokális, Európa egész területét érinti. A feldolgozóiparunk adja a megye gazdasági teljesítményének hatvan százalékát, ezért is problémás, ha ezeknek a cégeknek a teljesítménye jelentősen visszaesik.
A kilátások nem túl biztatóak most a jövőre nézve, de ennek jelei még nem mutatkoznak meg a munkaerőpiacon.
– Sok cég most is jelentős bővítésben gondolkodva olyan lendülettel keresi a dolgozókat, mintha nem lenne tudatában, hogy válsághelyzet van kialakulóban. Az ágazatokban egyébként differenciált a kép. A vendéglátást például egyértelműen visszaveti a gazdasági helyzet, az energiaárak drágulása miatt kénytelenek árat emelni, ugyanakkor az emberek is kezdenek takarékoskodni, s az étterembe járás mellőzésével is spórolni lehet. Már most hallunk olyan, egyébként jó forgalmat bonyolító egységekről, ahol töredékére csökkent a látogatottság. Viszont akadnak olyan területek is, melyek kimondottan jól járnak az előállt helyzettel, ilyen a használt autók piaca, ahol látványosan megugrott a forgalom az utóbbi időben, míg az új autók iránti érdeklődés visszaesett. A gépjárműgyártást egyébként a szállítási gondok, az energiaár drágulása mellett például a csiphiány is sújtja.
Az is egyértelmű, hogy lesznek cégek, ahol létszámcsökkentésre kényszerülnek még akkor is, ha pár hónapja még intenzíven keresték a munkaerőt.
– A kisvállalkozások helyzete a legnehezebb, hiszen ők rendelkeznek a legkisebb tartalékokkal, így jobban megérzik a piaci helyzet alakulását, náluk sokkal jobban fennáll az a veszély is, hogy le kell húzniuk a rolót. Márpedig a kkv-szektor országos és megyei szinten is komoly létszámot foglalkoztat – mutatott rá dr. Sziráki András, hozzátéve, ma még nem lehet átlátni, hogy alakul a piac a jövőben, de az biztos, hogy nehézségekkel kell megküzdenünk, az 1929–33. évi világgazdasági válság óta nem mutatkoztak olyan piaci jelek, mint most.
– Ennek ellenére bizakodom, hogy sikeresen túljutunk a nehézségeken – adott hangot reményének az elnök.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségénél (VOSZ) is úgy vélik, könnyen lehet, hogy soha nem látott problémákkal fog szembesülni a vállalkozói szektor.
– A téli-őszi időszakokban, év elején és a nyár végén megnő a munka nélkül lévők száma, így szeptemberben most is több álláskeresőre lehet számítani. A szezonális élet beindulásakor, mely többek között az építőipart, mezőgazdaságot érinti, kicsit csökken a munkát keresők száma, majd amikor jön a téli hideg időszak, valamelyest megint emelkedik. De most különleges időszakban vagyunk – hangsúlyozta dr. Lits József, a VOSZ megyei elnöke.
– Ismert problémák a beszerzési nehézségek, a logisztikai gondok, a tartós anyaghiány, amit tetéz az energiaárak drasztikus drágulása. Már nem csak arról van szó, hogy rendelkezik-e kellő szakemberrel egy cég és vannak-e szerződései, hanem az válik kétségessé, hogy tudja-e a szerződésben foglaltakat teljesíteni.
Most ráfoghatunk mindent az orosz–ukrán háborúra, az átlagon felüli inflációra, anyaghiányra, de az biztos hogy egy olyan világgazdasági válság kezd kibontakozni, melynek a főszereplői a vállalkozások lesznek.
– A tőke előbb-utóbb menekülni fog, csökkenti a felmerülő költségeket, mondván, most inkább visszafogja a termelést, nem szolgáltat annyit, és megszabadul annyi munkavállalótól, amennyitől tud. A létszámleépítéssel próbálnak egy darabig talpon maradni, ha ez sem megy, akkor a vállalkozások végelszámolnak vagy felszámolnak. És még nem is beszéltünk az energiaár-robbanásról, amely az átlag állampolgárt, a háztartásokat is sújtja, de vállalkozásokat még inkább. Azt pedig világosan kell látni, hogy ha nincs termelés, nincs szolgáltatás, a költségvetésnek sincs bevétele az adókból. És ha nincs bevétel, akkor válság van. Stagfláció következhet be, ennek az a lényege, hogy az árak emelkednek, de a termékek nem tudnak úgy értékesülni, mint kívánatos lenne. Ha az inflációval növelt magas áron értékesíteni lehet a terméket és a szolgáltatást, akkor nincs olyan nagy baj, legfeljebb szívjuk a fogunkat. Akkor van baj, ha a termékeket, szolgáltatásokat nem tudják eladni.
Nemcsak, hogy leépítik a munkaerőt, hanem ágazatok mehetnek tönkre, a turisztika, a vendéglátás, de még az építőipar is nagyon visszaeshet. A kis cégek – melyeknek nincs tartaléka – megszűnhetnek, már most is látni, hogy sokan nem tudják, hogy fognak holnap kinyitni, ilyen drágulás mellett az előállítási költségeket sem tudják megtermelni.
– A tartalékkal nem rendelkező kicsik így végül tönkremennek. A kihelyezett hiteleknek nemcsak a kamatát nem tudja az állampolgár visszafizetni, a tőkéjét sem, akkor pedig a pénzintézetek, bankok működése is megbicsaklik – magyarázta a VOSZ megyei elnöke.
Az összefogás is segíthet a cégeknek
– Fontos megjegyezni, egyelőre nem látható előre, ténylegesen miként alakul majd a helyzet, melyik forgatókönyv következik be – hangsúlyozta dr. Lits József, a VOSZ megyei elnöke.
– Lényeges, hogy most ne a másiktól várjuk az ötleteket a megoldásra, ne egymásra mutogassunk, hanem össze kell fogni a piacgazdaság szereplőinek, takarékoskodni és előre gondolkodni kell. Ez a jövő záloga – mutatott rá az elnök.
