2023.04.20. 06:55
Tények és tévhitek a Jégerről: hatásosabb, mint a felhők közé lőtt rakéták?
Mintha csak az országszerte jégesőket produkáló időjáráshoz igazodtak volna, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április 15-én beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert (Jéger). A generátorok hálózatából álló rendszer megakadályozni ugyan nem tudja a jégeső kialakulását, a jégszemcsék méretét csökkentve azonban jelentős kárt előz meg nem csak a mezőgazdaságban. Ráadásul félni sem kell tőle: a tévhitekkel ellentétben nem okoz aszályt...
Kocsis Áron, a Jéger üzemeltetési igazgatója az egyik berendezéssel
Forrás: MW Archív
Fotó: Imre György
Hatodik védekezési szezonját kezdte meg idén a jégkármérséklő rendszer, melyet a 2018-ban épített ki és állított munkába májusban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (219 automata és 767 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő-rendszer üzemeltetését az Agrárminisztérium a kárenyhítési alapból támogatja, szakmailag pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) segíti információkkal.
Az OMSZ által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a generátorkezelők. A talajgenerátorok acetonos ezüst-jodid oldatot égetnek el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlásuk során a felhők felsőbb rétegeibe jutnak, ahol ugyan a kialakult jégszemeket már nem tudják megszüntetni, ám csökkentik a további kialakuló jégszemcsék méretét és akadályozzák továbbiak kialakulását.
Vármegyénkben 53 talajgenerátor üzemel, ebből 16 automata, 37 pedig manuális, azaz bekapcsolásukról generátorkezelő gondoskodik.
Bár évek óta üzemel a rendszer, működésével kapcsolatban mai napig felmerülnek aggályok, kérdések. Tavaly például lábra kaptak olyan rémhírek, hogy az országosan tapasztalható, de különösen a keleti országrészt sújtó, régóta nem tapasztalt nagyságrendű aszályt is a rendszer okozta. A neten is gyorsan terjedő álhírek következtében, a generátorkezelőket ért durva fenyegetések miatt a NAK több generátorát is kénytelen volt leállítani augusztusban Békés vármegyében.
Hubai Imre Csaba, a kamara vármegyei elnöke elmondta, nálunk nem fordultak elő ilyen jellegű konfliktusok – kérdések, aggályok azonban felmerülnek a helyi mezőgazdászokban is. Hangsúlyozta, ha olyan kérdésekkel fordulnak hozzájuk, amivel kapcsolatban helyi szinten nem rendelkeznek kellő információval, akkor a kamara központjától kérnek segítséget.
Többek között kérdésként szokott felvetődni, hogy a generátorok szétválasztják-e a felhőket, ki tudják-e azokat zárni a keleti országrészből. A válasz erre egyértelmű nem, hiszen rendszer működése nincs hatással a felhők mozgására és kialakulására, a generátorok nem képes befolyásolni a felhők áramlását, csak bennük lévő jégmagokra hatnak, azokat aprózzák el.
Gyakori kérdés többek között az is, hogy a generátorok miatt van-e kevesebb eső. A rendszer a csapadék mennyiségére sincs befolyással, a klímaváltozás annál inkább.
Felmerül, hogy az alkalmazott hatóanyag káros-e az emberre. Az alkalmazott hatóanyagban használt aceton az égetéskor átalakul vízgőzzé és szén-dioxiddá, ami nem káros. Hatástanulmányok szerint az is egyértelmű, hogy az ezüst-jodid nem káros sem a környezetre, sem az emberekre. Az ezüstöt a víztisztásban és a gyógyászatban is alkalmazzák.
Rá szoktak kérdezni, mi alapján történik a generátorok bekapcsolása. A be- és kikapcsolást a meteorológiai szolgálat előrejelzései határozzák meg. Akkor és csak ott kapcsolják be amikor és ahol az OMSZ riasztása alapján jégeső várható. A jégesőveszély elmúltával ki is kapcsolnak a berendezések.
Volt már olyan kérdés is, hogy a rendszer üzemeltetésnél használnak-e rakétát. A ’70-es és a ’80-as években valóban rakétákkal védekeztek, de az a módszer veszélyesebb, drágább és kevésbé hatékony volt, így ma ár csak talajgenerátorokat alkalmaznak.
