Boszorkányüldözés

2022.07.15. 11:25

Halálos fenyegetéseket kapott a kamara, megyénkben azonban nem áll le a Jéger

Egyre szélesebb körben terjed az a minden tudományos alapot nélkülöző tévhit, mely szerint a jégkármérséklő-rendszer (Jéger) okozza a súlyos aszályt az Alföldön. Több generátorkezelőt emiatt halálosan megfenyegettek az országban, így az üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara néhány területen le is állította a rendszert. Megyénkben is előfordult már kisebb konfliktus, véleményütközés, jelenleg azonban zavartalanul üzemelhetnek a berendezések.

Kovács Berta

Kocsis Áron, JÉGER üzemeltetési igazgató

Fotó: Imre György

Jász-Nagykun-Szolnok megyében nem volt komolyabb konfliktus, ugyanakkor a megyében is előfordult, hogy generátorkezelőnek jelezték környékbeli gazdálkodók, hogy véleményük szerint a jégkármérséklő rendszernek köze lehet az aszály kialakulásához – tájékoztatta hírportálunkat Pécsek Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki kabinetének kommunikációs munkatársa.

Azzal fenyegették meg, hogy rágyújtják a tarlót

– A tartósan elhúzódó aszály miatt – mely egész Európát, illetve Magyarországot, azon belül pedig legfőképp a keleti területeket sújtja – sok gazdálkodó elkeseredett, ami érthető. Ugyanakkor az elmúlt időszakban felerősödtek olyan – a realitást abszolút mellőző – hangok, melyek a jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé a szárazságért. Ebben önkéntes „álmeteorológusok” is élharcosok, akiket a valódi meteorológus szakemberek (a kamarától is függetlenül) sorra cáfolnak. A „boszorkányüldözés” a hetekben egyre súlyosabbá vált, több megyében egyesek attól sem riadtak vissza, hogy halálosan megfenyegessék a rendszer generátorkezelőit. Ezeken a helyeken nagyon durva személyes, írásos, névtelen leveles, illetve telefonos fenyegetéseket is kaptak generátorkezelők. Például van, akinek a családját is megfenyegették, illetve azzal fenyegetőztek, hogy rágyújtják a tarlót. De olyan is megesett, hogy húsz fős társaság személyesen fenyegette a kezelőt, a rendőrséget is ki kellett hívni emiatt – árulta el Pécsek Imre.

Az adatok egyértelműen cáfolják a tévhiteket

Az agrárkamara ezúttal is hangsúlyozza: tudományosan bizonyított, hogy a kamara által működtetett rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. A gyakorlati tapasztalatok is ezt támasztják alá: idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, így kora tavasszal is komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április közepétől működik a jégkármérséklő rendszer.

Az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhiteket, hogy a rendszer 2018 óta üzemel, és az elmúlt négy esztendőben nem volt ilyen mértékű aszály. A rendszer üzembe helyezése előtt pedig például 2012-ben, 2013-ban, 2015-ben is aszály volt, főképp a keleti országrészben.

A szakemberek szerint a jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, melyek nem csak hazánkban, hanem Európa számos más országában (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés) rendkívüli csapadékhiányt okoznak. Európa déli, délnyugati és nyugati részein (Olaszországban, Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Kelet-Németországban) a legsúlyosabb a probléma, de Nyugat-Lengyelországot, Szlovákia és Magyarország keleti részét, illetve Romániát és Ukrajnát is sújtja ez az időjárási jelenség.

Csak a jégszemek méretét csökkenti

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 (219 automata és 767 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő-rendszer – vagy ahogy a köznyelvben elterjedt, a Jéger – 2018. május 1-jén kezdte meg működését. Megyénkben 53 talajgenerátor üzemel: 16 automata és 37 manuális. A rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az agrártárcával együtt működteti. 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be az eszközöket manuálisakat a generátorkezelők. A talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot hatóanyagot éget el, az így keletkező ezüst-jodid molekulák a feláramlás révén a felhők felsőbb rétegeibe jutnak. Ott a kialakult jégszemeket ugyan nem tudja megszüntetni, de csökkenti a további kialakuló jégszemcsék méretét és akadályozza kialakulásukat. 

A szakamberek hangsúlyozzák, jelenleg nem létezik olyan technológia, mely teljes mértékben meg tudná akadályozni a jégesőt, a szóban forgó módszerrel viszont a jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de méretük kisebb lesz, ezáltal a keletkező jégkárok is enyhébbek lehetnek. A technológia sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent, illetve az időjárásra semmilyen egyéb hatással nincs.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában