2018.01.28. 06:55
Helyi vállalkozókat kérdeztünk, mit szólnak a minimálbér emelkedéshez
Februárban több pénzt vihetnek haza a kis keresetű munkakörökben dolgozók. Január elsejétől ugyanis a minimálbér nyolc százalékkal, a szakmunkás garantált bérminimum pedig 12 százalékkal emelkedett. A dolgozók öröme azonban, főleg a kisebb cégeknél, komoly fejtörést okoz a vállalkozóknak, hiszen a plusz költségeket nekik kell kigazdálkodni.
– Még az ősz végén átszervezte a tulajdonos a beosztásunkat, hatórás munkarendben dolgozunk – számolt be róla egy vidéki település kis üzletében dolgozó asszony. Keveset keres, bár a munka sok.
A munkaadó a növekvő, fennmaradást is sokszor veszélyeztető kiadásokra panaszkodik, amit súlyosbított a minimálbér emelése is. Az eladó bére azonban így nem emelkedett, és mint mondja, ezzel nincs egyedül, testvére egy kis összeszerelő kft.-ben hasonlót tapasztalt. De a környéken nem akad más munka, ezzel kell beérnie.
A nagyobb cégek legtöbbje is megérzi a pluszköltségeket.
– Mivel mi szakképzett munkavállalókat alkalmazunk, a garantált bérminimum emelkedése minket is komolyan érint – mutatott rá Fekete Tibor, a Coop Szolnok Zrt. vezérigazgatója. – Elfogadjuk, hogy ez szükséges, és reméljük, a vásárlók is többet fognak idén költeni. Az viszont boltonként változó, hogy mennyire lesz könnyű az emeléssel járó pluszköltségeket kitermelni, hiszen vannak olyan boltok, főként a falvakban, ahol a környéken nemigen akad munkahely, így ott az emberek nem fognak többet költeni.
A vezérigazgató azt is elárulta, alapvetően tavaly sem elbocsátásokkal reagáltak az emelésekre, hanem olyan költségcsökkentő intézkedésekkel, mint például az energiaracionalizálás, bár ezt is nehezítette, hogy a villamos energia ára jelentősen nőtt.
Gaál József, a szolnoki Pikoló Vendéglátó Kft. egyik tulajdonosa elmondta, náluk eleve mindenki a garantált bérminimum fölött dolgozik, de idén emelik ők is a fizetéseket. Ez azonban azt jelenti, hogy hozzá kell nyúlniuk az árakhoz is, 5–10 százalékos áremelésre lehet számítani.
A multik könnyebben megküzdenek a kihívásokkal.
A Stadler Szolnok Kft.-t a kötelező minimálbér, illetve bérminimum emelése nem érinti, ugyanis vállalatunknál a munkavállalók anyagi megbecsülése mindig is kiemelkedően fontos volt, függetlenül a jogszabályi változásoktól. A Stadlernél dolgozó, egyébként magasan képzett munkavállalók, az iparági és régiós átlagnál eleve magasabb fizetést kapnak, az egyéb juttatások köre pedig szinte egyedülállóan széles körű.
A kötelező béremelésekkel kapcsolatban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tavaly vállalkozásokhoz kiküldött kérdőívek segítségével hatásvizsgálatot végzett, melynek eredményéről honlapunkon is olvashattak.
A kitöltött kérdőívek fele jellemzően az 1–9 fős foglalkoztatotti létszámmal működő vállalkozásoktól érkezett be, a válaszadók állományi létszámának 24 százalékát tették ki a szakképzettséggel nem rendelkező dolgozók, a felmérés adatai alapján a munkavállalók 47,2 százalékának volt alacsonyabb a bére a garantált bérminimumnál – a cégek 18,9 százalékánál az összes dolgozó ennél kevesebbet keresett – és a bérminimum alatti munkavállalóknak csupán 23 százaléka szakképzetlen.
– Idén is tervezünk hasonló felmérést – árulta el dr. Sziráki András kamarai elnök.
Véleményem szerint a gazdasági szférában dolgozók körülbelül 47 százaléka minimálbér körül keres.
– Ez főleg a mezőgazdaságban, kereskedelemben, vendéglátásban jellemző, és azokon a helyeken, ahol az alkalmazottak döntő hányada betanított munkát végez. Ám a fizetések nagyon differenciáltak. Most is akad rá példa, hogy a vállalkozások trükköznek a munkaidővel, bár nem ez nem tömeges. Rájöttek a vállalkozók, hogy meg kell fizetni a munkaerőt, ha meg akarják tartani.
Pár hónapon belül kiderül, mit jelent ez
– Világosan kell látni, hogy a szociális hozzájárulási adó ebben az esztendőben bekövetkezett huszonkettő százalékról tizenkilenc és fél százalékra történő csökkenése nem fedezi a kötelezően előírt minimál- és garantált bérminimum-emelkedést.
Mindezt dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke hangsúlyozta.
– Ennek következtében továbbra is jellemzőek lesznek az olyan trükközések, melyek a szürkegazdaság irányába terelik a munkáltatókat.
A piacon való maradás feltétele a minőségi, határidőre elvégzett munka mellett, hogy a költségeink ne nőjenek drasztikusabban, mint egyébként a bevétel-növekedés ezt lehetővé tenné. Ebből következik, hogy vagy csökkentett munkaidőben foglalkoztatják a dolgozókat, vagy a cafeteria visszavonásával fogják kompenzálni. Ki fog derülni néhány hónapon belül, hogy mit jelent mindez a vállalkozóknak.
Borítókép: illusztráció
Forrás: Shutterstock
